Költségvetés: kisebb szeptemberi hiány, de a kilenc havi deficit már 5262 milliárd forint

A havi költségvetési adatok első ránézésre egyszerű üzenetet hordoznak: szeptemberben mérsékelt hiányt termelt az államháztartás, és ez 210,4 milliárd forinttal jobb a tavaly szeptemberinél. A számok mögé nézve azonban kiderül, hogy a javulás jelentős része átmeneti hatásokból és a kifizetések időzítéséből ered. Az év egészét illetően a kérdés nem egyetlen hónap teljesítménye, hanem az, hogyan alakul a hiány a kormány által már többször megemelt éves kerethez képest.

Mi javította a szeptemberi egyenleget?

A Pénzügyminisztérium magyarázata szerint a kisebb hiány egyik fő oka a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak visszaesése. Ezek olyan célzott keretek, amelyeket közvetlenül a minisztériumok kezelnek, és amelyekből szakmai programokat, támogatásokat finanszíroznak. A tárca közlése szerint „a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 61 százalékkal csökkentek tavaly szeptemberhez képest, amelyben szerepet játszottak átmeneti tényezők is”.

A másik nagy tétel a közüzemi szolgáltatások támogatása. Ez 154 milliárd forinttal kevesebb volt az egy évvel korábbinál, de nem a támogatás csökkentése, hanem a kifizetések hónapok közötti eltérő ütemezése miatt. Ez a pénz tehát nem tűnt el a kiadási oldalról, csak más hónapban jelenik meg.

Az egyenleget egy ellentétes hatás is befolyásolta. A Modernizációs Alapból júliusban érkezett 195 milliárd forint kikerült a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei közül, ami növelte a hiányt. A szeptemberi szám így több, egymást részben kioltó elmozdulás eredője.

A bevételi oldalon a minisztérium előzetes, a korábbinál részletesebb táblázataiból a nettó áfabevételek visszaesése is kiolvasható. A Portfolio ezt nem kedvező fejleményként értékelte, mivel az áfa a költségvetés egyik legfontosabb bevételi forrása.

A miniszter óvatos értékelése

Kármán András pénzügyminiszter a Portfolio által közölt értékelésében maga is a havi adatok korlátaira figyelmeztetett:

„A havi számokban mindig vannak egyszeri hatások. Egyetlen hónap tehát most sem lehet végső mérce. Biztató mindazonáltal, hogy a kiadási fegyelem tartósan beépül a számokba, és hogy a kamatkiadások az év első kilenc hónapjában 726 milliárd forinttal mérséklődtek a tavalyihoz képest. A költségvetés helyzete ettől még nehéz és bőven van tennivaló - de a munka iránya helyes, és az eredményei kezdenek megmutatkozni.”

A miniszter által kiemelt 726 milliárd forintos kamatkiadás-csökkenés az állam adósságának finanszírozási költségére vonatkozik. Ez az egyetlen hónapnál tartósabb hatás: amit az állam kamatokra kevesebbet költ, az nem terheli a hiányt. A „kiadási fegyelem tartós beépülése” a miniszter értékelése, amelynek igazolásához a következő hónapok adatai is szükségesek.

Kilenc hónap, három hiánycél

A teljes kép szempontjából a kumulált adat a mérvadó. Az első kilenc hónap egyenlege -5261,9 milliárd forint. Hogy ez sok vagy kevés, az attól függ, melyik éves tervhez mérjük, ugyanis a hiánycélt többször módosították.

Az eredeti éves pénzforgalmi terv 4218 milliárd forintos hiánnyal számolt. Ezt tavaly novemberben 5445 milliárd forintra emelték, majd az új kormány idén nyáron 7110 milliárd forintra módosította. A kilenc havi hiány tehát már meghaladja az eredeti éves tervet, és megközelíti az első módosított célt is. A jelenlegi kerethez képest viszont az utolsó negyedévre még körülbelül 1848 milliárd forintnyi hiány marad. Az év utolsó három hónapjában így még jelentős deficit alakulhat ki úgy, hogy közben teljesül az éves terv.

Az uniós pénzek megelőlegezése torzítja a képet

A kilenc havi számot egyetlen nagy tétel jelentősen megnöveli. A minisztérium közlése szerint „augusztusban 2186,9 milliárd forinttal növelték a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felhasználásából fakadó előfinanszírozások”. Az RRF az Európai Unió helyreállítási alapja. Előfinanszírozásról akkor beszélünk, amikor a magyar költségvetés előre kifizeti a projektek költségét, és a pénzt később várja vissza az uniós forrásból.

A tárca szerint e tétel nélkül az első kilenc havi hiány 3075,0 milliárd forint lett volna, 253,7 milliárd forinttal kevesebb, mint 2025 azonos időszakában. A teljes deficit közel kétötöde tehát ebből a megelőlegezésből ered. Ez megmagyarázza, miért kellett az éves keretet nyáron ilyen mértékben megemelni.

Pénzforgalmi és uniós módszertan

A 7110 milliárd forintos összeg pénzforgalmi szemléletű, vagyis azt mutatja, mennyi pénz folyik ki és be ténylegesen a kasszából. Az uniós összehasonlításban használt ESA-módszertan (az Európai Unió egységes statisztikai elszámolási rendszere) a GDP arányában méri a hiányt. A kormány idei ESA-szerinti hiánycélja a GDP 7,5 százaléka.

Más intézmények ennél kedvezőbb eredményt várnak. A Fitch hitelminősítő 6,4 százalékos hiánnyal kalkulál, a Magyar Nemzeti Bank pedig nemrég közzétett inflációs jelentésében 6,9 százalékkal számolt. Ha valamelyik előrejelzés teljesül, a deficit a kormányzati célnál alacsonyabb lehet. Ezek azonban becslések, nem tények.

Mit érdemes megérteni a számokból?

A szeptemberi javulás valós, de jelentős része időzítési és átmeneti tényezőkből ered, és a gyengülő áfabevétel is jelzi, hogy a bevételi oldal nem stabil. A tartósabb elemek közé a kamatkiadások csökkenése tartozik. Az év hiányát leginkább két tényező határozza meg: az uniós helyreállítási pénzek megelőlegezése és a nyáron 7110 milliárd forintra emelt éves keret. Hogy a végeredmény a kormány 7,5 százalékos céljához vagy a Fitch és az MNB alacsonyabb becsléséhez kerül közelebb, az az utolsó negyedév kiadásain múlik.

Fotó: MTI