Revolut: külső szakértőkkel vizsgáltatja a brit felügyelet, mennyire bírják a rendszerek a gyors termékbevezetéseket

A Revolut eddig a sebességéből élt: alig több mint egy évtized alatt 80 milliónál is több ügyfelet gyűjtött, és 115 milliárd dolláros cégértéket ért el. Ezzel a négy legnagyobb brit hagyományos bank közül hármat is megelőzött. Most azonban éppen ez a tempó került a felügyeleti hatóságok figyelmének középpontjába.

A Financial Times az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a brit jegybank prudenciális felügyeleti hatósága, a Prudential Regulation Authority (PRA) az év elején független szakértői vizsgálatot rendelt el a cégnél. A prudenciális felügyelet a pénzügyi intézmények biztonságos, stabil működését ellenőrzi. A vizsgálat azokat a kockázatokat térképezi fel, amelyek az új pénzügyi termékek gyors piacra dobásából fakadhatnak. A cél annak felmérése, mennyire megbízhatók és stabilak a Revolut belső rendszerei.

Mit jelent a „166-os szakasz”?

Az eljárás a brit szabályozás 166-os szakaszán alapul, ezért nevezik így. Lényege, hogy a felügyelet nem maga vizsgálódik, hanem kötelezi az intézményt, hogy külső szakértőkkel ellenőriztesse saját rendszereit és belső kontrolljait. Belső kontrollnak azokat a folyamatokat és ellenőrzési pontokat nevezik, amelyek megakadályozzák, hogy egy cég hibás vagy kockázatos döntést hozzon, illetve ilyen terméket vezessen be.

A vizsgálat rendszerint egy könyvvizsgáló vagy ügyvédi iroda jelentésével zárul, amely fejlesztési javaslatokat is tartalmaz. Ez önmagában nem büntetés. Ha azonban a szakértők hiányosságokat tárnak fel, a felügyelet szankciókat vagy más jogalkalmazási intézkedéseket is hozhat.

Engedély és vizsgálat egy időben

A döntés időzítése azért figyelemre méltó, mert nagyjából egybeesett a Revolut egyik legfontosabb mérföldkövével. A cég márciusban kapta meg a teljes körű brit banki engedélyt, amelyre éveket várt. A felügyeletet hosszú ideig nehezen tudta meggyőzni arról, hogy gyors növekedése fenntartható.

A két lépés együtt azt mutatja, hogy a hatóság nem zárta le a kérdést az engedély kiadásával. A Revolut ugyan beléphetett a hagyományos bankok körébe, de azt a képességét, hogy kontrollált keretek között tud-e gyorsan új termékeket bevezetni, továbbra is ellenőrzés alatt tartják.

A tét: hitelezés, betétek és 70 ország

Az engedély a cég számára az egész következő évtizedre szóló stratégia alapja. Ezzel foglalkozhat a jövőben betétgyűjtéssel és hitelezéssel, vagyis a klasszikus banki tevékenység magjával. Emellett a terjeszkedési tervekhez is szükséges: a Revolut 2030-ra 40-ről 70-re növelné azon országok számát, ahol jelen van.

A cég nem várt sokat a lehetőségek kihasználásával. Hétfőn bejelentette, hogy 2000 és 25 000 font közötti fedezetlen személyi hiteleket kínál. Fedezetlen hitelről akkor beszélünk, ha a kölcsön mögött nem áll biztosíték, például ingatlan, így a bank kockázata nagyobb. Ugyanekkor a Carne vagyonkezelővel együttműködve azt is lehetővé tette ügyfeleinek, hogy nem tőzsdei technológiai vállalatokba fektessenek.

Ezek az újdonságok egy eleve rendkívül széles kínálathoz csatlakoznak, amely a kriptovaluta-kereskedéstől a kártyás fizetéseken át az előfizetéses szolgáltatásokig terjed. Minél több, egymástól eltérő kockázatú terméket kezel egy pénzügyi intézmény, annál nagyobb terhet ró a jóváhagyási, kockázatkezelési és megfelelőségi folyamataira.

Szervezeti kultúra a sebességre hangolva

A felügyeleti aggályok a cég működési stílusával is összefüggésbe hozhatók. Nik Sztoronszkij vezérigazgató arról ismert, hogy munkatársaitól minimális felügyelet melletti, önálló munkavégzést vár el, és gyakran „önvezérelt rakétákként” hivatkozik rájuk. Ez a szemlélet gyors döntéseket tesz lehetővé, a banki szabályozás logikája azonban éppen a többszintű ellenőrzésre épül.

Az EKB már tavaly közbelépett

A brit vizsgálatnak van előzménye. Az Európai Központi Bank tavaly növekedési korlátozásokat vezetett be a Revoluttal szemben, miután hiányosságokat talált az új termékek jóváhagyási folyamataiban. Az EKB emellett külső felülvizsgálatot írt elő az európai termékbevezetéseket érintő kockázatkezelési, megfelelőségi és jogi funkciókra. Ezek azok a belső területek, amelyeknek elvileg fékként kellene működniük, mielőtt egy új szolgáltatás az ügyfelekhez kerül.

A két hatóság tehát egymástól függetlenül ugyanazt a pontot vette célba: nem a Revolut üzleti eredményeit, hanem azt a folyamatot, amelyen keresztül új termékei megszületnek.

Mit érdemes látni az ügyből?

A Revolut története egyszerre szól a fintech modell sikeréről és annak korlátairól. A gyors termékbevezetés tette lehetővé, hogy a cég cégértékben hagyományos bankokat előzzön meg. Bankként azonban már olyan szabályok vonatkoznak rá, amelyek a stabilitást a gyorsaság elé helyezik. A brit vizsgálat eredményéről egyelőre nincs nyilvános információ. A kimenetel attól függ, hogy a külső szakértők megfelelőnek találják-e a cég belső rendszereit, és ettől függhet az is, milyen ütemben valósíthatók meg a hitelezési és terjeszkedési tervek.