Horváth Csaba elismerést kapott Székesfehérváron a Vörösmarty Színházban végzett munkájáért

Horváth Csaba elismerést kapott Székesfehérváron a Vörösmarty Színházban végzett munkájáért

Horváth Csaba Polgármesteri Elismerő Emlékérmet vehetett át Székesfehérváron. A Harangozó Gyula- és Hevesi Sándor-díjas rendező-koreográfust a város kulturális és művészeti értékeiért végzett munkájáért ismerték el.

Horváth Csaba most vette át azt az elismerést, amely egy hosszú fehérvári színházi korszakhoz kapcsolódik. A rendező-koreográfus Polgármesteri Elismerő Emlékérmet kapott Székesfehérvár kulturális és művészeti értékeinek gyarapításáért végzett kiemelkedő tevékenységéért.

A köszöntés középpontjában nem egyetlen bemutató, hanem egy szakmai út állt. Horváth Csaba tizenhárom éven át vezette a Vörösmarty Színház fizikai színházi tagozatát, és ebben az időszakban több olyan előadás készült Székesfehérváron, amelyhez rendezőként vagy koreográfusként kapcsolódott.

Veszprémből indult, fesztiválokig jutott

Horváth Csaba 1968-ban született Veszprémben. A Táncművészeti Főiskola elvégzése után a Honvéd Együttes szólistája lett, később a Tranzdanz, majd a Sámán Színház művészeként dolgozott.

Első önálló koreográfiája, a Duhaj már korán jelezte, hogy alkotóként is figyelnek rá. A produkcióban maga is táncolt, az előadás pedig Herald Angel-díjat kapott az Edinburgh-i Fringe Fesztiválon, valamint elnyerte a Veszprémi Összművészeti Fesztivál előadói díját.

Később elvégezte a Színház- és Filmművészeti Egyetem koreográfus szakát, de már ezt megelőzően is több olyan munkát készített, amelyet hazai és nemzetközi fesztiválokon díjaztak.

Pályáján szerepel a Szarajevói Fesztivál fődíja, valamint a Kortárs Táncfesztivál, a Kairói Kísérleti Színházak Nemzetközi Fesztiválja, a Soros Stúdiószínházi Fesztivál, a Krakkói Nemzetközi Táncfesztivál, továbbá a Budapesti és Szegedi Stúdiószínházak Fesztivál díja is.

A fehérvári évek

Horváth Csaba pályájának fontos része a külföldi munka is. Vendégkoreográfusként sokat dolgozott külföldön, kurzusokat vezetett a Harvard Egyetem dráma tagozatán, rendszeresen dolgozott Bostonban az American Repertory Theatre-ben és Oslóban, a Det Norske Teatretben.

A székesfehérvári időszak 2012-ben kezdődött: ekkortól vezette a Vörösmarty Színház fizikai színházi tagozatát. Ez a tizenhárom év nemcsak szervezeti szerepet jelentett, hanem alkotói jelenlétet is.

Rendezőként olyan fehérvári produkciók fűződnek a nevéhez, mint a Pillangó, a Chicago vagy az Úri muri. Koreográfusként is több előadás létrejöttében működött közre; a beszámoló külön említi, hogy a Lear király társalkotóként jegyzi.

Bizalomról és hosszú távú munkáról beszélt

Az elismerést dr. Cser-Palkovics András polgármester adta át, Székesfehérvár közössége nevében megköszönve Horváth Csaba több évnyi munkáját és erőfeszítését. A polgármester szerint az elmúlt bő évtizedben olyan színház jött létre, amelyre az alkotók és a város is büszke lehet.

„A mi nehézségünk mindig az, hogy egyetlen színházunk van, amelyben kicsit mindent kell adni, minőséget kell adni – ezt sikerült maradéktalanul megvalósítani.” – mondta dr. Cser-Palkovics András.

Horváth Csaba az átvételkor a városvezetés támogatását köszönte meg. Szavai alapján számára különösen fontos volt az a hosszú távú bizalom, amelyet a fehérvári munkához kapott.

„Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem azt a bizalmat, ami nagyon ritka manapság. Hogyha az elmúlt húsz évet nézem, vagy csak a színház útját az idők folyásában, nagyon ritka, hogy valaki ilyen hosszú távon bizalmat szavazzon egy olyan típusú színházi gondolkodásnak, amit mi képviseltünk ebben a több, mint egy évtizedben” – fogalmazott Horváth Csaba a beszámoló szerint.

Most is tanít és rendez

A köszöntés nemcsak a lezárt fehérvári időszakról szólt. Horváth Csaba arról is beszélt, hogy jelenleg sem unatkozik: ideje nagy részét a tanítás tölti ki, mivel egy elsőéves színészosztállyal dolgozik rendszeresen.

Emellett egy nagyszabású bemutatót is rendezett, amely egy kortárs kalotaszegi történeten keresztül vizsgálja, hogyan jelenhet meg a folklór kortárs formában. A MÜPÁ-ban Mezőség-Mikrokozmosz címmel fut összművészeti előadása, amely a Mezőség énekes, táncos és irodalmi hagyományaiból építkezik.

A produkció zenei középpontjában Bartók Béla Mikrokozmosz című zongorasorozatának tételei, valamint a Bartókot inspiráló mezőségi dallamok állnak.

Horváth Csaba fehérvári története nem egyetlen díjátadással zárul le: inkább egy olyan korszak kapott nevet és érmet, amelyben a bizalom, a testből építkező színház és a hosszú távú munka egyszerre volt jelen.