A hagyományos könyvtári modell, ahol a csendes épületben szigorú tekintetű asszisztensek várják a betérőket, végérvényesen a múlté. A modern ember mindennapjai felgyorsultak, az ingerek megsokszorozódtak, a kultúrának is proaktívan kell fellépnie, ha versenyben akar maradni a figyelemért. Székesfehérváron felismerték: a szolgáltatásokat oda kell vinni, ahol az emberek amúgy is töltik az idejüket.
Erről a paradigmaváltásról beszélt az ÖKK Podcast adásában Horváth Adrienn, a Vörösmarty Mihály Könyvtár igazgatója.
Túl a poros polcokon: A modern könyvtár evolúciója
Nagyjából százötven éve fogalmazódott meg először, hogy Székesfehérvárnak saját könyvtárra van szüksége. Azóta nemcsak az állomány, hanem maga a könyvtárosi szakma is gyökeresen átalakult. Ma magasan képzett szakemberek, informatikusok, kommunikációs munkatársak, közösségszervezők működtetik a csaknem 800 ezer dokumentumot kezelő intézményt.A világ átalakult és a szerepek is felcserélődtek. A könyvtár már nem azt várja, hogy az olvasó alkalmazkodjon hozzá: inkább megpróbál odamenni, ahol az emberek egyébként is jelen vannak.
Ha az emberek a strandra mennek, a könyvtár is utánuk indul
A Strandkönyvtár ötlete meglepően egyszerű felismerésből született: szombaton nyáron kevesebben indulnak könyvtárba, viszont annál többen mennek a strandra. Akkor miért ne menne velük a könyvtár is?
Bár a kezdeményezés modernnek hat, valójában régi hagyományt éleszt újjá. A hetvenes években kint az utcán, forgalmas helyeken működtek alkalmi könyvtárak, Fejér megyében pedig könyvtárautó vitte el a köteteket a kisebb településekre. A gondolat a könyv egyszerűen ott jelenik meg, ahol az emberek pihennek.
A fehérvári strandon június végétől augusztus végéig, szombatonként működik ez a szolgáltatás. A könyvek, lapozók és színezők köré gyakran először a gyerekek gyűlnek, majd magukkal hozzák a szülőket és a nagyszülőket is.
Magazinok a nyugágyból, könyvek a buszállomásról
Akik pedig a strandon beiratkoznak a könyvtárba hozzáférést kapnak a Laposa nevű digitális szolgáltatáshoz is, amely több mint 180 magyar folyóirat és magazin olvasását teszi lehetővé telefonról vagy táblagépről. A kínálatban technológiai, kertészeti, gasztronómiai, pszichológiai és hobbilapok egyaránt megtalálhatók, ráadásul nemcsak a friss számok, hanem az archívumok is böngészhetők.
A másik nagy kényelmi újítás a székesfehérvári autóbusz-állomáson működő, éjjel-nappal használható könyvbox. A csomagautomatákhoz hasonló rendszer lehetővé teszi, hogy az olvasók az online katalógusból a boxba kérjék a kiválasztott könyvet. Amikor a kötet megérkezik, üzenetet és nyitókódot kapnak, így akár munkába menet vagy hazafelé is átvehetik.
A rekeszeket naponta kétszer töltik fel, és visszavételre is alkalmasak. A könyv tehát akkor is visszajuttatható, amikor a könyvtár már zárva van. A szolgáltatás lényege nem technológiai látványosság, hanem az, hogy a kölcsönzés végre igazodjon a dolgozó emberek napirendjéhez.
Már nemcsak könyvet lehet kölcsönözni
A világ számos könyvtárában már nemcsak könyveket, hanem különféle tárgyakat is lehet kölcsönözni. A fehérvári könyvtár olyan eszközöket kínál, amelyek az olvasáshoz, a tanuláshoz vagy a kultúrához kapcsolódnak.
E-könyv-olvasók 2016 óta kölcsönözhetők. A készülékek vásárlás előtt kipróbálhatók, nagyítható betűméretük és szembarát kijelzőjük pedig a gyengébben látóknak is segítséget jelenthet.
Különösen népszerű a több mint kétszáz darabos társasjáték-gyűjtemény, amely évi ötezer forintos hozzájárulással korlátlanul használható.
Diafilmvetítők és japán eredetű papírszínházak is kölcsönözhetők. Ezek képernyők nélkül teremtenek közös, elmélyült meseélményt a gyerekeknek és a felnőtteknek.
Az e-könyv is lehet könyvtári könyv
A könyvtár a digitális kölcsönzésben is újít. A tervek szerint saját e-könyves felület indul, ahol az érvényes tagsággal rendelkező olvasók webáruházhoz hasonló módon böngészhetnek majd a kötetek között.
A kiválasztott könyvet vásárlás helyett kikölcsönözhetik, majd azonnal olvashatják telefonon vagy táblagépen. A szolgáltatás azok számára is könnyebbé teszi az olvasást, akik ritkán tudnak személyesen eljutni a könyvtárba.
A könyvtáros mint humán keresőmotor
A modern könyvtáros feladata nem az, hogy minden könyvet elolvasson, hanem hogy néhány bizonytalan mondatból is rájöjjön, mit keres az olvasó. Egy borítószín, egy téma vagy egy hasonló szerző említése gyakran már elég ahhoz, hogy jó irányba induljon.
Ebben adatbázisok, kulcsszavak és a háttérben dolgozó kollégák segítik, de legalább ilyen fontos a tapasztalat és az emberismeret. A könyvtáros egyszerre kereső, ajánló és türelmes beszélgetőtárs.
A személyes figyelem a könyvtár falain kívül is megmarad: hetente könyvcsomagokat visznek azoknak, akik nem tudnak személyesen bemenni, a Vörösmarty Rádió Hallgasson ránk című rovatában pedig Gombkötő Gina humoros könyvajánlókkal segít választani az újdonságok közül.
A könyvtár mint városi találkozóhely
A mai könyvtár már jóval több csendes olvasótérnél: valódi közösségi helyszín. Babahordozó klubok, társasjátékosok, szerepjátékos közösségek és más érdeklődési körök találkoznak benne, az intézmény pedig nemcsak helyet, hanem szakirodalmi hátteret is biztosít számukra.
Különleges értéket képvisel a pedagógiai szakkönyvtár, amelyből még országos intézmények is kérnek ritkább köteteket.
Az író-olvasó találkozók rendszerint telt házzal futnak. A népszerű szerzőkkel délután a diákok, este a felnőttek találkozhatnak, az eseményekre pedig a környező településekről is érkeznek érdeklődők.
A programok ereje a személyes találkozásban, a kérdezés lehetőségében és a közösen átélt kulturális élményben rejlik.
A jövő a kulisszák mögött épül
A Vörösmarty Mihály Könyvtár több mint nyolcvan fiókkönyvtár munkáját fogja össze, miközben komoly generációváltás előtt áll. A munkatársak átlagéletkora 51 év, és a következő öt évben csaknem a dolgozók fele elérheti a nyugdíjkorhatárt.
Hogy az évtizedek alatt felhalmozott tudás ne vesszen el, minden új munkatárs három hónapos mentorprogramban vesz részt. Ezalatt megismeri a könyvtár teljes működését, a feldolgozástól a szállításon át az olvasószolgálatig.
Az intézmény arra is törekszik, hogy egyetlen ember távolléte se akassza meg a munkát. A fejlesztéseket különböző területek munkatársai közösen tervezik, így a döntések és a felelősség is megoszlik.
A nyári időszak sem jelent teljes leállást. Bár egyes tagkönyvtárak időszakosan bezárnak, a központi olvasóterem és a foglalási rendszer folyamatosan működik. Könyvet, társasjátékot vagy hanglemezt online, telefonon és e-mailben is lehet kérni.
Nem a múlt emlékműve
A székesfehérvári könyvtár példája azt mutatja, hogy a hagyományos kulturális intézményeknek nem kell félniük a digitális világtól. Az olvasás formája változhat, de a történetek, a tudás és a közösségi élmények iránti igény megmarad.
A könyvtár ezért hol a strandra költözik, hol könyvautomatával igazodik az új szokásokhoz, máskor pedig e-könyvekkel, társasjátékokkal vagy közösségi programokkal teremt kapcsolatot.
Így nem egy letűnt korszak emléke marad, hanem a város egyik legsokoldalúbb intézménye: egyszerre őrzi a múlt értékeit, szolgálja a jelent, és készül a jövőre.
