Vucic elismerte vereségét, a diáklista abszolút többséget szerezhet Szerbiában

Aleksandar Vucic vasárnap este elismerte, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) elveszítette az előre hozott parlamenti választást. Saját becslése szerint a diákmozgalom által támogatott lista 135–140 mandátumot szerezhet a 250 fős belgrádi parlamentben, az SNS körülbelül 105-öt. A kormányalakításhoz 126 képviselői hely kell, így a diáklista önálló többséget szerezhet.

A fordulat véget vethet Vucic 14 éves hatalmának. A politikus kevesebb mint két órával az urnazárás után jelentette be a vereséget az SNS választási központjában, és gratulált a diáklistának.

A Stuttgarter Nachrichten az AFP-re hivatkozva idézte: „Rétegzett minta alapján világos, hogy elveszítettük ezt a választást.”

Egyelőre csak becslések vannak

A közölt számok nem exit pollból és nem a választási bizottságtól származnak, hanem Vucic politikai táborának becslései – emelte ki a Világgazdaság. A feldolgozottság arányát nem ismertették.

A mandátumszámokról eltérő adatok jelentek meg. A Danas szerint Vucic mintegy 130 helyet jelzett a diáklistának, a Blic és a Szabad Európa szerint 135–140-et. Mindegyik beszámoló a diáklista többségét vetíti előre.

Vucic közlése szerint az SNS mintegy 1,7 millió, a diáklista körülbelül 2,2 millió szavazatot kapott. Állítása szerint a nemzeti kisebbségek egyes képviselőin kívül más párt nem jutott be a parlamentbe.

A Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) Vucic esetleg három mandátumot jósolt, de jelezte, hogy ez bizonytalan. A VMSZ Pásztor Bálint pártelnök vezetésével, egyetlen magyar listaként indult. A párt az eddigi kormánykoalíció tagja volt, és hat képviselője ült a parlamentben.

Évtizedes csúcsot ért el a részvétel

A szavazóhelyiségek reggel 7-től este 8-ig voltak nyitva. Mintegy 6,45 millió választópolgár dönthetett, 18 lista közül.

A részvétel már reggel kiugró volt. Az Ipsos és a CeSID becslése szerint:

• 9 óráig a választók 12 százaléka szavazott, 2023 decemberében ugyanekkor 5,3 százalék;
• 11 óráig 27,3 százalék, szemben a három évvel korábbi 15,1 százalékkal;
• 19 óráig 67,6 százalék.

A CRTA megfigyelőszervezet délután egykor 41,1 százalékot mért, 2023-ban ugyanekkor 26,6 százalékot. A választási bizottság szerint 18 óráig 64,89 százalék szavazott, ami több mint 30 éve a legmagasabb. Az Associated Press információit felhasználó European Interest szerint a végső részvétel 70 százalék körül alakulhat, ilyenre 2000 óta nem volt példa.

A Reuters tudósítása szerint Belgrádban és Újvidéken már nyitás előtt hosszú sorok álltak. Vucicnak is csaknem két órát kellett várnia, hogy leadhassa a voksát. Külföldön is sorok alakultak ki, a diaszpóra egy része a szerbiai időzóna miatt kora hajnalban szavazott.

Vucic külföldi beavatkozást emlegetett

Vucic a vereségért külső tényezőket tett felelőssé. Független médiumokat, meg nem nevezett európai országokat és egy általa „amerikai mélyállamnak” nevezett szereplőt említett. Az N1 és a Nova S csatornákat élesen támadta.

A Stuttgarter Nachrichten szerint így fogalmazott: „Tudják meg az emberek: ez egy forradalom megerősítése volt, amelyet különböző európai országok és az amerikai »mélyállam« közvetlen támogatásával hajtottak végre, azé a szereplőé, amely Trump elnökkel is szembeszáll.”

Vucic közölte, hogy nem támadják meg jogi úton az eredményt, de folytatják a politikai küzdelmet. Azt is állította, hogy az új vezetés március–április táján szankciókat vezet be Oroszország ellen – ez saját előrejelzése.

Szavazása után még azt mondta: „Ha veszítünk, elfogadjuk. Ha nyerünk, úgy hagyjuk, ahogy van. Ennyi, ezek a demokrácia egyszerű szabályai.”

Ünneplés és feszültség Belgrádban

A bejelentés után Belgrádban és más városokban tömegek vonultak az utcára. Tűzijáték világította meg a fővárost, autósok dudáltak, a diáklista hívei azt skandálták: „Aleksandar elment”.

A diáklista központjában a tömeg „Győzelem, győzelem” kiáltással ünnepelt. „Úgy érzem, végre egy szabad országban élek” – mondta az AFP-nek Mila Martic egyetemista.

Belgrád belvárosában a tömeg lebontotta a Vucic-támogatók parkbeli táborának kerítéseit és sátrait. A hívek több mint egy évig táboroztak ott, a kiürült táborban néhány sátrat felgyújtottak. A választási bizottság székháza körül rohamrendőrök álltak, a város több pontján feketébe öltözött csoportok gyűltek össze.

Az újvidéki tragédia egyik áldozatának anyja, Dijana Hrka az AP szerint így reagált: „Két éve várok erre a pillanatra. Most azt várom, hogy mindannyiukat felelősségre vonják.”

Az újvidéki tragédiából nőtt ki a mozgalom

A diákmozgalom 2024 novemberében alakult, miután leszakadt az újvidéki vasútállomás előtetője. A szerencsétlenségben 16 ember halt meg. A tiltakozók szerint a tragédia a korrupció és a hiányos állami ellenőrzés következménye volt.

A tüntetések széles kormányellenes mozgalommá nőttek. Hónapokon át százezrek vonultak utcára, ezek a 2000-es, Slobodan Milosevicet megbuktató tiltakozások óta a legnagyobb megmozdulások voltak Szerbiában. Vucic szeptember végén lemondott államfői tisztségéről, kiírta az előre hozott választást, és a miniszterelnöki posztért indult.

A diáklista 250 jelöltet állított, köztük egyetemi oktatókat, orvosokat, művészeket, gazdálkodókat és sportolókat. A lista élén Ilija Srdanovic kardiológus áll. A Stuttgarter Nachrichten nemzetközi médiabeszámolókra hivatkozva azt írta, hogy a listán nincs beiratkozott egyetemi hallgató.

A mozgalom a korrupció visszaszorítását, átláthatóbb közbeszerzéseket és az oktatás fejlesztését ígérte. Vucic gazdasági növekedéssel, infrastrukturális beruházásokkal és politikai stabilitással kampányolt. A diákok a vidéki szavazókat – Vucic hagyományos bázisát – kerékpáros és gyalogos körutakkal keresték fel.

„A diákok győztek – és velük a remény, hogy Szerbia az igazságosság, a szabadság és a méltóság országa lehet” – mondta a választási központban Radomir Saicic, a lista jelöltje.

Szabálytalanságokat is jelentettek

A CeSID reggel kilencig több mint 70 szabálytalanságról kapott bejelentést. A Vajdaság Ma szerint a megfigyelők szavazólapok fényképezését, a titkosság megsértését és választási bizottsági tagok közötti konfliktusokat jeleztek. Néhány helyen a megfigyelők munkáját is akadályozták.

A választási bizottság napközben azt közölte, hogy a szavazás összességében rendben zajlik. A szabálytalanságok eredményre gyakorolt hatásáról nincs átfogó értékelés.

Civil szervezetek szerint a kampányt megfélemlítés, őrizetbe vételek és közpénzekkel való visszaélés kísérte. 24 nem kormányzati szervezet úgy nyilatkozott, hogy a szabad és tisztességes választás feltételei nem teljesültek. Hazai és nemzetközi megfigyelők a kormány médiabefolyását, valamint aktivisták megfigyeléséről és őket ért kibertámadásokról szóló vádakat is kifogásolták.

Von der Leyen és Magyar Péter elsőként gratulált

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en gratulált: „Ma Szerbia népe rekordszámban vett részt abban, hogy alakítsa országa jövőjét. Gratulálok a Diáklistának a parlamenti választáson aratott győzelméhez. Készen állunk arra, hogy támogassuk a jogállamiság, a médiaszabadság, a korrupció elleni küzdelem és az erős demokratikus intézmények terén szükséges reformokat, és együtt dolgozzunk Szerbia európai uniós jövőjének előmozdításán.”

Magyar Péter miniszterelnök szintén az X-en közölte, hogy telefonon beszélt a diáklista vezetőivel: „Biztosítottam őket Magyarország támogatásáról. Nagy örömmel hallottam, mennyi erőt adott nekik áprilisi győzelmünk ebben a nehéz küzdelemben.” Magyar az áprilisi választásra utalt, amely véget vetett Orbán Viktor 16 éves kormányzásának. Orbán Vucic szoros szövetségese volt.

Nyitott a kormányfő személye

Vucic idején Szerbia egyszerre törekedett az uniós csatlakozásra és tartott fenn szoros kapcsolatot Oroszországgal és Kínával. A diákmozgalom főként belpolitikai változást ígért, külpolitikai elképzelései kevésbé egyértelműek.

Egyelőre nem tudni, ki lesz az új miniszterelnök. A végleges mandátumeloszlást a választási bizottság hivatalos eredménye rögzíti.