62 orvosi elsősegélypontot alakítottak ki a horvát tengerparton

Bár a nyaralás a gondtalan kikapcsolódásról szól, a puszta statisztika garantálja: a tengerpartra zúduló tömeg egy jelentős része óhatatlanul orvosra szorul majd. A nyári hónapokban egy-egy népszerűbb adriai település lakossága a többszörösére duzzad. Ez nemcsak a strandokon és az éttermekben jelent elképesztő nyomást, hanem a helyi egészségügyi rendszerben is. Ha a nyaralók minden apróbb panasszal a helyi háziorvosokhoz vagy a kórházak sürgősségi osztályaira rohannának, az az alapellátás azonnali összeomlásához vezetne.

Kettészakított egészségügy a túlélésért

Ennek a globális, a túlturizmussal szorosan összefüggő problémának a kezelésére a horvát állam egy elegáns, és mostanra hatalmasra duzzadt megoldást választott: felépítettek egy párhuzamos, kizárólag a nyári szezonban létező egészségügyi hálózatot. A horvát egészségügyi minisztérium bejelentése szerint idén nyáron már rekordszámú, 62 turistaambulancia működik az országban.

Ezek a jellemzően a helyi egészségházakhoz kapcsolódó, kiegészítő orvosi csapatokkal felálló rendelők egyfajta szűrőként működnek. Aki ide tér be, azt megvizsgálják, felírják neki a szükséges gyógyszereket, vagy ha a helyzet komolyabb, kiadják a beutalót a halaszthatatlan szakellátásra. Mindezt az uniós polgárok, így a magyarok is, az Európai Egészségbiztosítási Kártya felmutatásával ingyenesen – pontosabban a hazai biztosításuk terhére – vehetik igénybe.

Nemcsak a turistáknak, a helyieknek is életmentő

A cél a háziorvosi rendelők, a sürgősségi ellátás és a kórházi ügyeletek tehermentesítése a legforgalmasabb üdülőterületeken – fogalmazott a horvát szaktárca, rávilágítva a rendszer valódi, mélyebb értelmére. A turistaambulanciák ugyanis elsősorban a helyiek érdekét szolgálják. Azt biztosítják, hogy egy infarktusgyanús helyi lakosnak ne kelljen órákat várakoznia a kórházban azért, mert az ügyeletet épp leégett vállú, vagy tengeri süntől megsérült külföldiek árasztották el.

Ez a hatalmas logisztikai művelet tizenegy megyére terjed ki, és a kapacitásokat precízen a turisták mozgásához igazították. Nem véletlen, hogy a legtöbb, szám szerint tizenkét ilyen állomás a történelmi Dubrovnik-Neretva megyében nyílt meg, de jelentős a jelenlét Zára (Zadar) és Split-Dalmácia környékén is. A hálózat bővülése drasztikus: míg a korábbi években 37, illetve 40 ilyen pont működött, idén júliusra már 50, a szezon csúcsára pedig 62 helyszínen álltak munkába az extra orvosi stábok.

Mennyit ér a biztonság?

A harmadik éve futó program nem olcsó mulatság. A horvát állam és az egészségbiztosítási intézet az elmúlt három évben több mint 620 ezer eurót fordított csak a rendelők kialakítására és felszerelésére. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük, hogy a turizmusból származó bevételek már az év első negyedévében is több mint 9 százalékkal ugrottak meg az előző évhez képest, ez az összeg aprópénznek tűnik az ország gazdasági motorjának zökkenőmentes működtetéséért cserébe.

Ahogy a világ turizmusa egyre inkább a szélsőséges szezonalitás és a tömegek irányába tolódik, a horvát példa jól mutatja, hogy a modern nyaralóhelyeknek már rég nem elég a szállodák és az éttermek számát növelniük. A háttérben meg kell építeniük azokat a láthatatlan infrastruktúrákat is, amelyek megakadályozzák, hogy a vendégszeretet a helyi társadalom alapvető rendszereinek rovására menjen.