Mennyi erdő fér bele az áramtermelésbe?

Az áramtermeléshez használt fa mennyiségét nehéz elképzelni. A WWF közleménye szerint a 2025-ben elégetett 2 330 000 köbméter fásszárú tüzelőanyag hat és fél Puskás Arénát töltene meg színültig. Az ábra állítása szerint ennél több fa korábban egyetlen évben sem égett el a hazai biomassza-erőművekben.

A MET Csoport 2024-es áttekintése szerint a biomassza szilárd, gáznemű és folyékony formában is hasznosítható. A megújuló besorolás önmagában nem bizonyítja, hogy egy adott tüzelőanyag felhasználása környezeti szempontból fenntartható.

Nem csak a mennyiség számít

A WWF becslése szerint az erőművekben felhasznált fa mintegy 50–60 százaléka természetes erdőkből származik. Minden harmadik kivágott fa biomassza-erőműbe kerül. A szervezet az ottani villamosenergia-termelés hatásfokát rendkívül rossznak értékeli és az ország villamosenergia-fogyasztásának mindössze 3 százalékát biztosítja.

A WWF Magyarország 2024-es gyakran ismételt kérdései különbséget tesznek a papíron rendelkezésre álló biomassza-források és a tényleges felhasználás között. A lehetséges kínálat tehát nem árulja el önmagában, mennyi fa jut az erőművekbe.

A tájékoztató időbeli összehasonlítást is ad: 2023 óta 217 százalékos, több mint 1,2 millió köbméteres növekedésről számol be az erőművekben elégetett fa mennyiségében. A számok tétje így nem csupán az, mekkora volt a 2025-ös felhasználás, hanem az is, milyen gyorsan nőtt az elmúlt években.

A WWF szerint a hazai tűzifa célú fakitermelés 44 százaléka védett, fokozottan védett vagy Natura 2000 területről származik. Ez nem azonos az erőművekben elégetett fa eredetére vonatkozó 50–60 százalékos adattal: az egyik a tűzifa célú fakitermelés helyéről, a másik az erőművi tüzelőanyag természetes erdőkből származó részéről szól.

Szerkesztői vélemény

A WWF közlése szerint a 2025-ben elégetett 2,33 millió köbméter fásszárú tüzelőanyag az ajkai, a pécsi és az oroszlányi létesítményekben hasznosult. Az egyes erőművek működése azonban nem teljesen azonos: van, ahol kizárólag vagy elsősorban villamos energiát állítanak elő, máshol a termelt hőt távfűtésre is felhasználják.

Lényeges különbség, mert egy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő rendszer teljes energetikai hatásfoka magasabb lehet, mint egy olyan erőműé, amelyben a keletkező hő jelentős része hasznosítatlan marad. Emiatt az erőműveket nemcsak az elégetett fa mennyisége, hanem a megtermelt áram és a hasznosított hő alapján is érdemes összehasonlítani.

Hulladékfa vagy egész fatörzs?

A biomassza fenntarthatóságának megítélésében alapvető kérdés, hogy pontosan mi kerül az erőművekbe. Erdészeti melléktermékek, beteg vagy károsodott fák, faipari hulladékok energetikai felhasználása más környezeti mérleget eredményezhet, mint az egészséges, más célra is alkalmas törzsek elégetése.

Az Európai Unió úgynevezett kaszkádhasználati elve szerint a fát lehetőség szerint a legnagyobb gazdasági és környezeti értéket teremtő módon kell felhasználni. A sorrendben a faipari termékek előállítása, azok élettartamának meghosszabbítása, az újrahasználat és az újrahasznosítás is megelőzi az energetikai célú elégetést.

A valódi kérdés ezért nem az, hogy minden biomassza káros-e, hanem az, hogy csak másként nem hasznosítható maradék kerül-e a kazánokba, vagy olyan faanyagot is elégetnek, amely hosszabb ideig szénmegkötő termékben maradhatna.

Mi lehetne a biomassza helye az energiarendszerben?

A biomassza nem feltétlenül zárható ki teljesen az energiatermelésből. Szerepe elsősorban akkor lehet indokolható, ha valódi hulladékot vagy másként nem hasznosítható maradékanyagot használnak fel, magas hatásfokú rendszerben, lehetőleg a keletkező hő hasznosításával együtt.

Az uniós szabályozás is abba az irányba mutat, hogy a fa energetikai felhasználása csak a magasabb értékű felhasználási lehetőségek után következzen. A WWF alternatívaként a nap- és szélenergia kiegyensúlyozottabb fejlesztését, a fogyasztás szabályozását, az épületek energetikai korszerűsítését és a hőszivattyúk terjedésének támogatását említi.

A vita nem arról szól, hogy a fa megújuló energiaforrás-e, hanem arról, milyen fát, honnan, milyen mennyiségben és mekkora hatásfokkal égetünk el azért, hogy áramot termeljünk.

A valódi kérdés ezért nem az, hogy minden biomassza káros-e, hanem az, hogy csak másként nem hasznosítható maradék kerül-e a kazánokba, vagy olyan faanyagot is elégetnek, amely hosszabb ideig szénmegkötő termékben maradhatna.