Száz méter zöld: ennyin múlhat az agy egészsége idős korban

Száz méter nagyjából egy-másfél perc séta. Ennyi választhatja el a bejárati ajtót a legközelebbi fasortól, parktól vagy bokros udvartól. Egy friss svéd kutatás szerint éppen ez a rövid távolság lehet az, ahol a lakókörnyezet és az agy egészsége közötti kapcsolat a legerősebbnek mutatkozik.

A Stockholmi Egyetem és a Karolinska Intézet kutatóinak eredményeiről az Euronews számolt be. A vizsgálat szerint azoknál, akiknek az otthona közelében több a zöldterület, 20 százalékkal alacsonyabb a demencia kialakulásának kockázata. A kapcsolat a legközelebbi, 100 méteren belüli növényzet esetében volt a legerősebb, és gyengült, ahogy nőtt a távolság az otthon és a zöldfelületek között.

Nem a nagy park, hanem a szomszédos fa

Ez a részlet teszi igazán érdekessé az eredményt. A tanulmány a mindennapokban is jelen lévő, szinte észrevétlen zöldre irányítja a figyelmet, amely mellett az ember nap mint nap elhalad. Ha a hatás valóban a közelséghez kötődik, akkor az agy egészsége szempontjából az is számíthat, mi látszik az ablakból, és mi van az utca túloldalán.

A tanulmány az Alzheimer's & Dementia című szakfolyóiratban jelent meg. Csaknem 3000 résztvevőt követtek nyomon 16 éven át. A kutatók feltérképezték, mennyi növényzet veszi körül a résztvevők otthonát, és közben végig figyelték kognitív állapotukat, valamint azt, kinél alakul ki demencia.

Fontos, hogy mit mond ki pontosan a vizsgálat. A szerzők szerint a zöldterületek közelsége védőhatással járhat a demenciával szemben. Ez erős, hosszú időn át megfigyelt összefüggés, de nem jelenti azt, hogy egy parkra néző lakás önmagában megvédene a betegségtől.

„Ez rámutat arra, hogy az otthon közvetlen környezete fontos tényező az agy egészségét és az egészséges öregedést támogató feltételek megteremtésében” – mondta Cecilia Stenfors, a kutatás vezetője és a tanulmány egyik társszerzője.

Mitől lehet hatása néhány fának?

A szerzők nem egyetlen magyarázatot adnak, hanem több, egymást erősítő lehetséges utat írnak le. Az egyik közvetlen: a természetes környezet csökkentheti a stresszt.

„A természetes környezet és a növényzet elősegítheti a pszichológiai regenerációt, csökkentheti a stresszt és fokozhatja a jóllét érzését” – fogalmazott Stenfors.

A másik út a szokásokon keresztül vezet. A kutatók szerint a zöld környezet elősegítheti a jobb alvást, a fizikai aktivitást, a társas kapcsolatokat és a közösséghez tartozás érzését. Ezek mind olyan tényezők, amelyek az agy egészségéhez is kapcsolódnak.

A harmadik szempont kevésbé szembeötlő. A szerzők szerint a növényzet védelmet nyújthat a káros környezeti hatások, például a közlekedési zaj, a légszennyezés és a szélsőséges hőség ellen. A zöld tehát nemcsak jótékony hatással lehet, hanem azt is mérsékelheti, ami terheli a szervezetet.

Egy betegség, amely a várostervezés kérdése is lehet

A téma súlyát a számok mutatják. Becslések szerint 2025-ben mintegy 9 millió ember élt demenciával az Európai Unióban, és az előrejelzések alapján ez a szám 2050-re meghaladhatja a 14 milliót. A szerzők szerint ez a növekedés új stratégiákat tesz szükségessé, köztük az agy egészségét is figyelembe vevő, fenntartható várostervezést.

„Az agyi egészséget figyelembe kell venni, amikor megtervezzük és fejlesztjük városainkat és lakókörnyezetünket” – mondta Stenfors, aki szerint „az otthonaink körüli zöldterületek közös erőforrásként szolgálhatnak a közegészségügy, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a biológiai sokféleség számára”.

A kutatók két feladatot emelnek ki: meg kell védeni a meglévő növényzetet, és olyan zöld környezetet kell kialakítani, amely a különböző igényekkel és képességekkel rendelkező emberek számára is hozzáférhető és használható. Egy idősödő társadalomban ez nem mellékes szempont, hiszen egy zöldterület csak akkor lehet hasznos, ha el is lehet jutni oda.

A svéd vizsgálat egy tágabb kutatási irányba illeszkedik. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap, hogyan hat a környezet az agy egészségére. Ulf Kallweit neurológus, az Európai Neurológiai Akadémia környezeti hatásokat vizsgáló munkacsoportjának társelnöke az Euronews Healthnek azt mondta: „A közvetlen környezet, de a tágabb értelemben vett lakókörnyezet-szervezés is hatással van az alvásra, és összességében az agyi egészségre is.”

Egészségügyi kérdéssé alakulhat a zöldterületek védelme?

A demenciát általában a gének, az életkor és az életmód felől szokás megközelíteni. A svéd eredmény egy további szempontot vet fel: az agy öregedése a lakókörnyezettől is függhet, attól, hogy milyen az utca, a háztömb és az udvar. Ha a kutatók által leírt összefüggés más vizsgálatokban is megerősítést nyer, akkor egy fa megőrzése vagy egy kis park kialakítása nemcsak városképi vagy klímavédelmi döntés, hanem hosszú távon egészségügyi kérdés is lehet.