Amikor a mesterséges intelligencia beköltözik a nappaliba

Az OpenAI hardveres terveiben nem az a legérdekesebb, hogy a vállalat új szereplőként beléphet az eszközpiacra. Sokkal izgalmasabb kérdés, milyen fizikai formát adna a mesterséges intelligencia mindennapi jelenlétének.

A MacRumors, az Apple világával foglalkozó egyik legismertebb technológiai oldal szerint az OpenAI első saját készülékei között egy hordozható, kijelző nélküli okoshangszóró és egy mesterséges intelligenciára épülő telefon is szerepelhet. Később okosszemüveg, okoslámpa és fülhallgató is követheti őket.

A fejlesztésekhez szorosan kapcsolódik Jony Ive, az Apple egykori vezető dizájnere, valamint az általa alapított io Products, amelyet az OpenAI 6,5 milliárd dollárért vásárolt fel.

Egy hangszóró, amely nemcsak az utasításra vár

Az elsőként várt készülék a hírek szerint egy akkumulátoros, szobáról szobára hordozható okoshangszóró lehet. Kijelzőt nem kapna, kamerát viszont igen, hogy érzékelje és értelmezze a környezetét. Mozgó alkatrészei révén akár fizikailag is reagálhatna arra, ami körülötte történik, így kevésbé hatna egyszerű, mozdulatlan tárgynak.

A mai hangasszisztensek többnyire csak akkor lépnek működésbe, amikor megszólítjuk őket. Az OpenAI eszköze ennél kezdeményezőbb lehetne: válaszolna a kérdésekre, irányítaná az okosotthon eszközeit, zenét vagy videót indítana, segítene az üzenetek megválaszolásában, és a korábbi beszélgetések összefüggéseit is figyelembe venné.

Egy olyan technológia körvonalazódik, amely nemcsak végrehajtja a parancsainkat, hanem megpróbálja előre kitalálni, mire lehet szükségünk.

A készülék ára 200 és 300 dollár között alakulhat, megjelenését pedig jelenleg 2027 elejére várják. Az előrejelzések szerint az OpenAI 2027-ben és 2028-ban összesen akár 30 millió eszközt is piacra dobhat, bár ezek egyelőre még csak becslések.

Miért akarhat saját telefont az OpenAI?

A vállalat másik nagyszabású terve egy AI-központú okostelefon lehet. Nem egyszerűen egy hagyományos mobilról lenne szó előre telepített ChatGPT-vel, hanem olyan készülékről, amely az alkalmazások közötti folyamatos váltogatás helyett egységes, helyzetérzékeny felületet kínálna.

A telefon ideális eszköz ehhez. Szinte mindig velünk van, ismeri a tartózkodási helyünket, a kommunikációnkat és a napi ritmusunkat, miközben a munkánk és a magánéletünk jelentős része is rajta keresztül zajlik.

A kiszivárgott technikai részletek alapján a készülék egyik legfontosabb feladata a környezet és a felhasználó helyzetének értelmezése lenne. Egy testreszabott MediaTek processzor kerülhet bele, gyártópartnere a Luxshare Precision Industry lehet, míg a kamerákhoz a Sunny Optical szállíthat alkatrészeket.

A telefon fejlett képfeldolgozást és több, mesterséges intelligenciára tervezett processzort használhatna. Ezek egyszerre dolgoznának a látott környezet, a beszéd és a nyelvi kérések feldolgozásán.

A hangsúly tehát nem elsősorban azon lenne, hány megapixeles a kamera, vagy néhány milliméterrel vékonyabb-e a készülék. Sokkal fontosabbá válna, mennyire pontosan érti meg, mi történik a felhasználóval és körülötte.

Kényelem, vagy már túl közeli jelenlét?

Az ilyen eszközök elsősorban azoknak jelenthetnek valódi segítséget, akik már most is telefonon, okosotthonon és digitális asszisztenseken keresztül szervezik a mindennapjaikat. Egy gyorsabban reagáló, személyesebb rendszer kevesebb alkalmazást, kevesebb menüt és kevesebb apró döntést jelenthetne.

Másokat azonban éppen ez a közelség riaszthat el. Egy kamerával felszerelt hangszóró vagy egy folyamatosan összefüggéseket kereső telefon nem semleges tárgy. Csak akkor válhat igazán hasznossá, ha a felhasználó megbízik benne, és pontosan tudja, milyen adatokat érzékel, tárol vagy továbbít.

A sokakat foglalkoztató kérdés ezért valójában nagyon is hétköznapi: szeretnénk-e, hogy egy eszköz ennyit tudjon rólunk, ha cserébe levesz néhány terhet a vállunkról?

Az OpenAI sikerét valószínűleg nem az dönti majd el, hogy képes-e szebb hangszórót vagy erősebb telefont építeni a versenytársaknál. Sokkal inkább az, hogy el tudja-e hitetni velünk: a folyamatosan jelen lévő mesterséges intelligencia nem megfigyelő, hanem kiszámítható és megbízható segítő.

Apple-emberekkel épül az Apple kihívója

Az OpenAI hardveres tervei több szálon is kapcsolódnak az Apple világához. A beszámolók szerint a vállalat több mint négyszáz korábbi Apple-alkalmazottat vett fel, köztük dizájnereket és termékfejlesztési szakembereket.

Az Apple állítólag jelentős megtartási bónuszokkal próbálta maradásra bírni az iPhone fejlesztésén dolgozó munkatársakat. Egyes részvényjuttatások értéke akár a 400 ezer dollárt is elérhette.

A feszültség időközben jogi üggyé vált. Az Apple július 10-én beperelte az OpenAI-t, arra hivatkozva, hogy a vállalat üzleti titkokhoz juthatott hozzá. Mark Gurman, a Bloomberg újságírója szerint a per már önmagában is lassíthatja a fejlesztéseket: visszatarthatja az Apple mérnökeit az állásinterjúktól, és óvatosabbá teheti a beszállítókat. Az OpenAI tagadja, hogy más vállalatok bizalmas információinak megszerzésében lenne érdekelt.

Közben az Apple is hasonló irányba indult: okosszemüvegen, kamerás AirPodson, AI-medálon és egy továbbfejlesztett Sirire épülő otthoni központon is dolgozik.

A verseny tehát már nem egyszerűen arról szól, ki készít jobb telefont vagy hangszórót. A valódi kérdés az, melyik vállalat találja meg előbb a mesterséges intelligencia természetes helyét a mindennapi tárgyaink között.

Az OpenAI tervei egyelőre nem jelentenek biztos jövőt, az irány azonban jól látszik: az AI nem akar örökké a képernyőn belül maradni. A következő években azt kell majd eldöntenünk, hol húzzuk meg a határt a valódi segítség és a túl közeli technológiai jelenlét között.