Miért zsugorodik Afrika a térképeinken és miért döntött úgy az ENSZ, hogy ezen változtat?

Nézz rá bármelyik iskolai világtérképre, és Grönland nagyjából akkorának tűnik, mint Afrika. A valóság ezzel szemben az, hogy Afrika mintegy tizennégyszer nagyobb. Ez a torzítás nem hiba a szó hétköznapi értelmében – hanem egy évszázadok óta velünk élő térképészeti kompromisszum következménye, amelyet a legtöbben észre sem veszünk.

Most éppen ez a torzítás került az ENSZ Közgyűlése elé.

Egy szavazás egy térképről

Az ENSZ Közgyűlése megszavazta, hogy a világ intézményei térjenek át egy olyan világtérképre, amely pontosabban tükrözi Afrika méretét. A Togo által benyújtott és az Afrikai Unió tagállamai által támogatott, „Helyesbítsük a térképet” (Correct the Map) című határozatot 164 ország támogatta, köztük Franciaország és az Egyesült Királyság.

Az Egyesült Államok volt az egyetlen, amely ellene szavazott, hatan pedig tartózkodtak.

A döntés nem kötelező érvényű, vagyis senkinek nem kell egyik napról a másikra kicserélnie a falon lógó térképét. A gyakorlatban mégis változást hozhat abban, hogy a nemzetközi szervezetek milyen ábrázolást használnak.

Mi a baj a régi térképpel?

A vita középpontjában egy 1569-ből származó alkotás áll. A flamand térképész, Gerardus Mercator azért tervezte a nevét viselő vetületet, hogy segítsen az európai felfedezőknek eligazodni a tengereken. Erre a célra kiválóan alkalmas volt – az egyenes irányvonalak megkönnyítették a hajózást.

A probléma abból fakad, hogy a gömb alakú Föld felszínét nem lehet torzítás nélkül egy lapos térképre kiteríteni. Minden világtérkép kompromisszum: valamit fel kell áldozni a másikért. A Mercator-vetület a formahűséget választotta, cserébe pedig eltorzította a méreteket. Ez azt jelenti, hogy az Egyenlítőhöz közeli területek – köztük Afrika nagy része – a valóságosnál kisebbnek látszanak, a sarkokhoz közelebbi országok pedig aránytalanul nagynak.

Így fordulhat elő, hogy Grönland Afrikával vetekedő méretűnek tűnik, holott töredéke annak.

Amikor a méret nem csak geometria

Az érintettek szerint a torzítás nem semleges. A #CorrectTheMap kampánycsoport szemléletes összehasonlítással él: állításuk szerint az Egyesült Államok, Kína, India, Japán, Mexikó és Európa nagy része együttesen elférne Afrikában – és még maradna hely.

A kampány mögött álló érvelés túlmutat a puszta arányokon. A kritikusok szerint a régi térkép burkoltan lekicsinyli az Egyenlítő közelében fekvő országokat, és ezzel befolyásolja, hogyan gondolkodunk fejlesztési szükségleteikről és lehetőségeikről.

„A térkép soha nem semleges. Formálja a világképet, és befolyásolja azt, hogyan gondolkodunk a népek és a kontinensek helyéről a világban” – fogalmazott Robert Dussey togói külügyminiszter egy korábbi ENSZ-tájékoztatón. A szavazás előtt a Reuters hírügynökségnek pedig azt mondta: „Egy igazságos világ egy igazságos térképpel kezdődik.”

Kioko Muendo kenyai földrajztudós a BBC-nek adott nyilatkozatában hasonló gondolatot fejtett ki, szerinte a térképek többek egyszerű útikalauznál: alakítják, hogyan tekintünk az egyes régiókra politikai és gazdasági értelemben.

Van-e pontosabb megoldás?

Igen. Egy térképészcsapat 2018-ban létrehozott egy úgynevezett egyenlő területű vetületet, amelyet Egyenlő Föld (Equal Earth) néven ismernek. Ez a méretarányokat tartja hűen, cserébe a formákon enged. Februárban az Afrikai Unió 54 tagállama fogadta el, azzal az indoklással, hogy pontosabban tükrözi valamennyi kontinens, különösen Afrika méretét.

Fontos hozzátenni: nincs „tökéletes” világtérkép. Minden vetület valamilyen kompromisszumot köt. Az Egyenlő Föld nem a végső igazság, hanem egy másfajta döntés arról, mit tartunk fontosabbnak – a méretet vagy az alakot.

A vita másik oldala

A határozat nem talált egyöntetű támogatásra. Az Egyesült Államok ENSZ-képviselője, Yaryna Ferencevych szerint a döntés kigúnyolja a Közgyűlés munkáját. Bírálata szerint a testület ahelyett, hogy a nemzetközi béke vagy a jólét valódi kérdéseivel foglalkozna, egy 16. századi térképprojektről és annak szerepéről vitatkozik.

A francia álláspont ennek épp az ellenkezőjét képviselte. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter bejelentette, hogy minisztériuma felhagy a Mercator-térkép használatával. „A térkép megváltoztatása nyilvánvalóan nem változtatja meg a világot. Egy olyan ábrázolás helyesbítése azonban, amely torzítja a valóságot, már önmagában is az igazság melletti kiállás” – mondta.

Csak az ábrázolás változik meg

A szavazás nem rajzol át egyetlen országhatárt sem, és nem tesz nagyobbá vagy kisebbé egyetlen kontinenst sem. Afrika mérete nem változott – csak az, ahogyan ábrázolni javasoljuk.

A történet érdekessége éppen ebben rejlik: egy ártalmatlannak tűnő, praktikus döntés a 16. századból évszázadokon át befolyásolta, milyennek látjuk a világot. A mostani vita arra emlékeztet, hogy még a leghétköznapibb eszközeink – egy iskolai falitérkép – sem semlegesek. Azt mutatják meg, amit valaki egyszer fontosnak tartott megmutatni. A kérdés pedig nyitva marad: ha egy térkép ennyire alakítja a világképünket, mi mást fogadunk el természetesnek anélkül, hogy megkérdőjeleznénk?