Az MTA szerint a JÉGER az aszály és jégkár ellen sem jó

2026. 11. 06. 15:35
Olvasási idő: 4 perc
Cikkfelolvasó

2026 rekordaszályos nyarán sokan a jégkármérséklő rendszert hibáztatták a szárazságért. Az MTA most közzétett jelentése szerint a JÉGER nem okozta az aszályt. Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok azt sem igazolják, hogy a jégkárokat 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkentené.

Zivataros, sötét felhők gyülekeznek a zöld mező felett.

Magyarország mezőgazdasági területein 986 kis gép áll. Ezek a talajgenerátorok zivatarveszély idején ezüst-jodid-részecskéket juttatnak a levegőbe. 2026 nyarán, a rendkívüli aszály idején sokan arra gyanakodtak, hogy ezek a berendezések állítják el az esőt. Az összeesküvés-elméletek nyomán vizsgálat indult. Az eredményről szóló jelentést, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) készített, az agrártárca csütörtökön tette közzé.

A következtetés kétirányú. Az MTA szerint a JÉGER nem felelős az elmúlt évek aszályaiért. A rendszer ugyanakkor azt sem tudja bizonyíthatóan teljesíteni, amire létrehozták: a rendelkezésre álló adatok nem igazolják, hogy a jégkárokat 10 százalékot meghaladó mértékben csökkentené.

Egy nyár, amelyre nincs párhuzam

A gyanú megértéséhez érdemes felidézni, milyen volt az a nyár. Magyarországon átlagosan mindössze 74,1 milliméter csapadék hullott, közel 30 milliméterrel kevesebb, mint az addigi rekordot tartó 1952-es nyáron. Az ország területének csaknem 60 százalékán ez volt a legszárazabb nyár a vizsgált adatsorban.

Egy ilyen rendkívüli helyzetben érthető, hogy sokan konkrét okot keresnek. Az ember által épített, az égbe anyagot juttató gépek kézenfekvő célpontnak tűntek. A felszíni és műholdas mérések azonban mást mutatnak: az aszály Európa nagy részét sújtotta, vagyis olyan térségeket is, ahol magyar talajgenerátorok nem működnek. Az MTA nem talált bizonyítékot arra, hogy a JÉGER érdemben módosítaná a csapadék mennyiségét vagy területi eloszlását.

Mit kellene csinálnia a gépeknek?

A 2018-ban elindított országos hálózat elve egyszerű. Az ezüst-jodid-részecskék a zivatarfelhőben jégkristályok kialakulását segítik. Ha sok kis jégszem képződik kevés nagy helyett, azok könnyebben elolvadnak, mielőtt földet érnek. Így jégeső helyett inkább eső hullik.

A gyakorlatban viszont már az első lépés is bizonytalan. Egy dél-dunántúli modellszámítás szerint a kibocsátott részecskéknek legfeljebb a tizede jut be a zivatarfelhőbe, egyes esetekben pedig csak 1–2 százaléka. A földről indított részecskék nagy része tehát feltehetően el sem éri azt a helyet, ahol hatnia kellene.

A radarmérések is ezt az óvatos képet erősítik. A 2014 és 2026 közötti adatok alapján a zivatarok jégveszélyessége a rendszer bevezetése után érdemben nem csökkent.

A hiányzó kísérlet

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása módszertani. A jégeső gyakorisága évről évre és területenként is erősen változik, ezért egy-egy jobb vagy rosszabb év alapján nehéz megítélni, mennyit ért a beavatkozás. Egy kedvezőbb szezon lehet a gépek eredménye, de lehet egyszerűen szerencse is.

Ezt csak olyan kísérlettel lehetne megnyugtatóan eldönteni, amelyben véletlenszerűen választják ki, mely zivataroknál avatkoznak be, és melyeknél nem. Az akadémiai jelentés szerint a talajgenerátoros módszer jégesőre gyakorolt hatását eddig ilyen kísérletben nem vizsgálták. A rendszer tehát évek óta működik, de a hatásosságát a legmegbízhatóbb módon még nem mérték fel.

Bóna Szabolcs agrárminiszter a Portfolio Alapvetés podcastjának adott interjúban is ezt a kérdést emelte ki. Szerinte azt kell megvizsgálni, hogy a rendszer valóban képes-e mérsékelni a jégesőt és az általa okozott károkat.

Mi marad a talajban?

Ha évek óta ezüstvegyületet juttatnak a levegőbe, felmerül, hová kerül végül. 2020-ban öt település körzetében, száz helyszínen vettek talajmintát, és az ezüst koncentrációja mindenütt a mérési módszer kimutatási határa alatt maradt.

Az MTA ezt nem tekinti lezárt kérdésnek. A jövőben a talaj felső 5–10 centiméteréből venne mintát, mert az ezüst elsősorban a felszín közelében halmozódhat fel. A mélyebb rétegeket is tartalmazó minták ezt alulbecsülhetik. A korábbi negatív eredmény tehát a mintavétel módszeréből is adódhatott.

Szabályok az időjárás befolyásolására

A munkacsoport javaslatai túlmutatnak a JÉGER-en. A már működő időjárás-módosító rendszereknél kötelező bejelentést javasol. Az új rendszerek üzemeltetését előzetes hatástanulmányhoz és engedélyhez kötné. Az engedélyezés során azt is ellenőriznék, hogy az alkalmazott módszer tudományosan megalapozott-e.

A javaslat lényege, hogy a légkörbe történő beavatkozás bizonyítási kötelezettséggel járjon: előbb igazolni kellene, hogy a módszer működik, és csak utána lehetne alkalmazni.

Nem a gépek okozták a szárazságot az MTA szerint

A JÉGER-ügyben két ellentétes félelem találkozott. Az egyik szerint a rendszer túl sokat tesz, és elállítja az esőt. A másik szerint keveset, és nem véd meg a jégtől. Az akadémiai jelentés az elsőt cáfolja, a másodikra pedig azt válaszolja, hogy a hatás a meglévő adatokból nem mutatható ki. A gépek nem okozták a szárazságot, a rekordaszály egész Európát érintette. Hogy a jégeső ellen mennyit érnek, azt pedig csak egy jól megtervezett kísérlet döntheti el.

Válaszaimhoz mesterséges intelligenciát használok, így azok tájékoztató jellegűek, esetenként pontatlanok vagy hiányosak lehetnek.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK

Megosztom Facebookon