Kábítószer a szennyvízben: a kokain mellékterméke is pusztítja a vízi élővilágot

Gyógyszerek és kábítószerek maradványai keringenek a világ vizeiben. Bár a mikroműanyagokról és a nehézfémekről sok szó esik, a szennyvízzel távozó neuroaktív szerek hatásait csak most kezdik igazán megérteni a tudósok. A biológiai rendszerek – amelyeket ezek a kémiai anyagok az emberi agyban megcéloznak – a gerincesek széles körében, így a halakban is jelen vannak. Emiatt a vadvilág rendkívül sebezhető az ilyen típusú, láthatatlan szennyezéssel szemben.

A meglepő kísérlet: lazacok drog hatása alatt

Erre a rejtett veszélyre hívja fel a figyelmet Jack Brand, a Svéd Agrártudományi Egyetem vízi ökológusa. Erről beszélt a(z) Short Wave – NPR Why Swedish scientists gave salmon cocaine (Miért adnak a svéd kutatók kokaint a lazacoknak) című, 2026. május 12-i epizódjában. Brand és csapata egy rendhagyó kísérlet során 105, azonos genetikai hátterű és korú lazacot vizsgált, amelyeket eredetileg a vadonba szántak.

A halakat három csoportra osztották: az egyik csoport kokaint, a másik a kokain emberi szervezetben lebomló fő melléktermékét (metabolitját) kapta egy lassan kioldódó implantátum formájában, míg a harmadik kontrollcsoportként szolgált. A kutatók víz alatti mikrofonokkal és a halakba ültetett akusztikus jeladókkal követték nyomon az állatok mozgását.

Nem a kokain a legfőbb probléma

A kutatás legmeglepőbb eredménye az volt, hogy nem maga a kábítószer, hanem annak mellékterméke váltotta ki a legdrasztikusabb hatást. Ez a felfedezés azért is aggasztó, mert amikor az emberi szervezet részben lebontja a kokaint, ez a melléktermék a vizelettel együtt a szennyvízbe kerül, ráadásul gyakran sokkal magasabb koncentrációban van jelen a környezetben, mint maga az eredeti hatóanyag.

Emlősök esetében ezt a lebomlott vegyületet biológiailag inaktívnak, lényegében ártalmatlannak tartják. A halaknál azonban egyáltalán nem ez a helyzet. A metabolitnak kitett lazacok kétszer akkora távolságot tettek meg a kísérlet végére, mint a többiek. Ez a kényszeres hiperaktivitás hatalmas energiaráfordítást jelent az állatok számára.

Végzetes kompromisszum a túlélésért

Brand szerint a viselkedés megváltozása súlyos helyzetbe kényszeríti a halakat. A megnövekedett mozgásigény miatt felélt energiát pótolniuk kell, így vagy az egészségi állapotuk romlik folyamatosan, vagy kénytelenek több táplálékot keresni. Utóbbi esetben viszont kilépnek a biztonságot jelentő rejtekhelyükről, és sokkal könnyebb célpontjává válnak a ragadozóknak.

Láthatatlan ágensek a vizeinkben

A jelenlegi szennyvíztisztító telepek nincsenek felkészítve arra, hogy kiszűrjék ezeket a komplex gyógyszerészeti és kábítószer-maradványokat. Bár léteznek olyan fejlett technológiák – például az aktív szenes szűrés vagy az ózonozás –, amelyek képesek lennének lebontani ezeket a vegyszereket, a bevezetésük rendkívül költséges.

Az ökológus „a globális változás láthatatlan ágenseinek” nevezi ezeket a vegyületeket, mivel a társadalom nem látja őket, így nem is kapnak kellő figyelmet, miközben csendben átalakítják a táplálékláncokat. A probléma érdemi kezeléséhez globális összefogásra és a fejlett víztisztítási módszerek széleskörű, alacsony jövedelmű országok számára is elérhetővé tételére lenne szükség.