Gépbiztonság: 2027 januárjától egységes uniós szabályok szerint kell védeni a gépeket

A gépvédelem költsége a leállásoknál válik láthatóvá

Az ipari gépek köré telepített kerítések, elhatárolások és hozzáférést szabályozó megoldások kevésbé összetettnek tűnhetnek, mint az érzékelők vagy a vezérlőszoftverek. Üzleti szempontból azonban éppen ezek a fizikai rendszerek határozzák meg, hogy a munkavállalók milyen feltételekkel közelíthetik meg a működő berendezéseket, és milyen következményekkel járhat egy védelmi hiányosság.

Egy baleset után nemcsak a sérült munkavállaló kiesésével kell számolni. A berendezés leállítása, az eset kivizsgálása és a védelem utólagos átalakítása egyaránt időt vesz igénybe. Az XXL Mechanika Mérnöki Iroda saját szakmai tapasztalataira hivatkozva azt állítja, hogy a nem megfelelő gépvédelmi rendszerek több tízmillió forintos termeléskiesést is okozhatnak. Ez nem független mérés, de rámutat arra, hogy a gépbiztonság költségei az üzemeltetésben is megjelenhetnek.

Egységes követelmények jönnek az Európai Unióban

A szabályozási környezet 2027. január 20-án változik meg, amikor egységesen alkalmazandóvá válik az új uniós géprendelet. A szabályozás a gépek fizikai védelmi rendszereit nem utólag felszerelhető járulékos elemként, hanem a biztonságos működés részéként kezeli.

A rendeleti forma azért fontos, mert míg egy irányelvet a tagállamoknak saját jogrendjükbe kell átültetniük, az uniós rendelet közvetlenül és egységesen alkalmazandó a belső piacon. Ennek eredményeként egy magyarországi üzemben működő gépre vagy az azt körülvevő védőkerítésre ugyanazok a követelmények vonatkoznak majd, mint az Európai Unió más tagállamaiban.

Az üzemek számára a felkészülés ezért nem szűkíthető le a dokumentáció módosítására. A meglévő és a beszerzés alatt álló gépek védelmi rendszereit is át kell tekinteni, hogy a vállalatok azonosítani tudják az esetleges műszaki vagy kialakítási hiányosságokat a 2027-es alkalmazási időpont előtt.

Közel hárommillió súlyosabb munkahelyi baleset

A változás jelentőségét az Eurostat munkahelyi balesetekről közölt adatai érzékeltetik. Az Európai Unióban egy év alatt 2,97 millió olyan balesetet regisztráltak, amely legalább négynapos munkakieséssel járt, az esetek közül pedig 3286 halálos kimenetelű volt.

A négynapos küszöb az uniós adatgyűjtésben a súlyosabb, érdemi kiesést okozó esetek elhatárolását szolgálja. A közel hárommilliós adat így nem a kisebb sérüléseket összesíti, hanem azokat a baleseteket, amelyek helyettesítési, bérpótlási és termelési költségeket is előidézhetnek.

Az átalakíthatóság is üzleti szempont

A gépvédelmi rendszer kialakítása nemcsak a telepítés pillanatában számít. Egy gyártósor átrendezése vagy egy berendezés cseréje a védőelemek módosítását is szükségessé teheti, ami újabb tervezéssel, szereléssel és állásidővel járhat.

A moduláris védőkerítések elemekből összeállítható rendszerek, amelyek később áthelyezhetők vagy bővíthetők. Az XXL Mechanika szerint ez a kialakítás csökkentheti a karbantartások és átalakítások miatti leállást, mert nem feltétlenül kell minden változtatásnál a teljes fizikai védelmet újratervezni és újjáépíteni.

Ez nem jelenti azt, hogy önmagában a moduláris kialakítás minden biztonsági követelményt megold. A gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a munkavédelmi megfelelés és a gyártási rugalmasság ugyanabban a beruházási döntésben találkozhat.

A megfelelésen túl a termelés folytonossága a tét

Az automatizált üzemekben az emberek és a gépek munkatere fizikailag közel kerülhet egymáshoz, ezért a hozzáférés szabályozása a teljes biztonsági koncepció része. A 2027-től alkalmazandó uniós szabályozás ezt a megközelítést teszi egységessé a tagállamokban.

Rövid távon a vállalatok feladata a gépek és védelmi rendszerek felülvizsgálata. Hosszabb távon az válik meghatározóvá, hogy a biztonsági megoldások mennyire igazíthatók a gyártás későbbi változásaihoz. A gépbiztonság így egyszerre szól a munkavállalók védelméről, a jogszabályi megfelelésről és a termelési leállások mérsékléséről.