Így kerülhető meg az átutalás díja: a legtöbb bank valójában nem hárítja át a teljes tranzakciós illetéket

Az elmúlt években fokozatosan olcsóbbá vált a mindennapi bankolás egy része. A törvény által garantált ingyenes készpénzfelvétel keretét 2026-tól havi 300 ezer forintra emelték, a bankkártyás vásárlásnak pedig legfeljebb jelképes díja van, amelyet a bankok többsége nem is terhel az ügyfelekre. Egyetlen szolgáltatás maradt makacsul drágának: az átutalás.

Ennek fő oka a 2013 óta létező pénzügyi tranzakciós illeték, amelyet 2024 nyarán másfélszeresére emeltek, sőt a pénznemet váltó tranzakciókra új, kiegészítő illetéket is bevezettek. A közvélekedés szerint ezt a terhet a bankok automatikusan az ügyfelekre hárítják. A gyakorlat azonban ennél összetettebb.

Miért nem drága minden átutalás?

A kulcs egy fontos részletben rejlik: az átutalási tranzakciók első 50 ezer forintja után a bankoknak nem kell illetéket fizetniük. Ezt a kedvezményt sok pénzintézet továbbadja az ügyfeleknek, jellemzően úgy, hogy egy adott összeghatárig vagy meghatározott számú tranzakcióig díjmentessé teszi az utalást.

Az, hogy ez pontosan hogyan jelenik meg, bankonként és számlacsomagonként eltér. Az illeték maga 0,45 százalék, de legfeljebb 20 ezer forint tranzakciónként – ez az a díj, amelyet a kedvezmények kiválthatnak.

A gyakorlatban két modell rajzolódik ki. Az egyik az összeghatáros megoldás: a bank egy havi keretösszegig díjmentes utalást biztosít. Az Ersténél például a George díjcsomagban havi 400 ezer forintig nincs díja a belföldi elektronikus átutalásnak. Az OTP Banknál a TOP számlacsomagban szintén havi 400 ezer forintig, a Standard és GO csomagokban havi 100 ezer forintig, a Prémium Next csomagban pedig havi 1 millió forintig díjmentes az elektronikus utalás. A Gránit Banknál a Hello számla havi 50 ezer, a Gránit Plusz 150 ezer forintig, a Prémium és Prestige csomagok pedig korlátlan összegben kínálnak díjmentes forintátutalást.

A másik modell a darabszám- vagy összeghatár-alapú, amely a bankok illetékmentes 50 ezer forintos sávjára épül. A K&H Banknál a minimum plusz csomagban havi 2, a kényelmi plusz csomagban havi 5 tranzakció lehet ingyenes, mivel a díj csak az első 50 ezer forint felett merül fel. Hasonló logika szerint működik a MagNet Bank és az MBH Bank több csomagja is: az 50 ezer forint alatti utalások meghatározott darabszámig díjmentesek. A MagNet MagMax csomagjában minden 50 ezer forint alatti átutalás ingyenes.

Több banknál korlátlan díjmentesség is elérhető, jellemzően kötöttségek mellett. Az Oberbanknál az Elektronikus Számla, a KDB Banknál pedig valamennyi csomag korlátlanul díjmentes elektronikus utalást kínál – mindkét banknál azonban csak internetbankon keresztül, mobilalkalmazás nélkül. Az UniCredit Mobil Aktív Plusz számláján fordított a feltétel: a belföldi eseti utalás korlátlanul ingyenes, de kizárólag mobilapplikációból indítva. A Raiffeisen Aktív számláján 2026. december 31-ig ingyenes minden elektronikus eseti utalás 50 ezer forintig; ezt követően – ha a bank nem hosszabbít – 0,15 százalék lesz a díj. A nemzetközi szolgáltatóknál, a Revolutnál és a Wise-nál a Magyarországra irányuló utalások 50 ezer forintig korlátlan számban díjmentesek.

Két megoldás, amely mindenhol ingyenes

A számlacsomagok kedvezményein túl létezik két olyan lehetőség, amely törvényi garancia alapján minden banknál, minden számlán díjmentes.

Az első a QR-kódos beolvasással indított forintátutalás. Ez korlátlanul ingyenes, függetlenül a banktól. Fontos részlet, hogy fizetést kérő QR-kódot – a magánszemélyek közötti utaláshoz – jelenleg csak az OTP Bank ügyfelei tudnak generálni, a Pénzkérés simán funkcióval. A többi bank ügyfelei az OTP kódjai mellett a kereskedőknél kihelyezett vagy interneten megjelenített QR-kódokra tudnak díjmentesen utalni.

A második, kevésbé ismert eszköz a fizetési kérelemmel indított azonnali átutalás, más néven qvik kérelem. Ez lényegében fordított utalás: a tranzakciót nem a fizető fél állítja össze, hanem a címzett küldi el a kérelmet, amelyet a fizető díjmentesen egyenlíthet ki. Magánszemélyek számára a kérelem kiegyenlítése mentes a tranzakciós illeték alól.

Itt is van azonban egy megkötés. Míg a kérelem kiegyenlítése minden banknál ingyenes, addig a kérelem feladása csak akciósan díjmentes. Az akciók lejárta után néhány tíz vagy száz forintos fix díja lesz. A CIB Banknál a bevezetési akció már lejárt, így ott a fizetési kérelem feladása 80 forintba kerül tranzakciónként.

Miért érdemes odafigyelni erre?

A fizetési kérelmes megoldás elsősorban a nagyobb, 50 ezer forint feletti utalásoknál jelent érdemi megtakarítást, hiszen ott a hagyományos utaláson már valós illeték terhelődik. Ilyen esetben a vevő oldaláról érdemes rákérdezni, hogy az eladó vagy szolgáltató nem tudna-e inkább fizetési kérelmet küldeni.

Ennek a módszernek másodlagos előnye is van: mivel az adatokat az eladó állítja össze, a fizető félnek csak ellenőriznie és jóváhagynia kell azokat, így csökken a hibás utalás kockázata. Ha valami nem stimmel, a kérelem egyszerűen elutasítható. Ugyanez a logika használható arra is, hogy valaki díjmentesen mozgassa a pénzét a saját, akár különböző bankoknál vezetett számlái között.

A kép tehát árnyaltabb annál, mint hogy az átutalás egységesen drága volna. A tranzakciós illeték valóban emelkedett, de a bankok többsége az illetékmentes sávot vagy annak egy részét továbbadja az ügyfeleknek, és két olyan – törvényben rögzített – lehetőség is létezik, amely bárki számára ingyenessé teszi a pénzküldést. A gyakorlatban tehát nem az a kérdés, hogy lehet-e díjmentesen utalni, hanem az, hogy az adott bank és számlacsomag milyen feltételekkel teszi ezt lehetővé – és hogy az ügyfél ismeri-e a QR-kódos és a fizetési kérelmes megoldást.