A G7 100 millió hordó olajat és dízelt szabadít fel a tartalékaiból

A G7-országok 100 millió hordó kőolajat és dízelt szabadítanak fel vészhelyzeti tartalékaikból, hogy mérsékeljék az elszabadult energiaárakat. A döntés Donald Trump amerikai elnök nyomására született, aki korábban az amerikai dízelexport betiltásával fenyegetőzött. Az Al Jazeera beszámolója szerint a felszabadítás azonnal megkezdődik, és négy hónapig tart.

Mit döntött a G7?

A csoport vezetői Emmanuel Macron francia elnök vezetésével videokonferencián egyeztettek. Közös nyilatkozatukban így fogalmaztak: „A már teljesített vállalásokat figyelembe véve vállalásainkat a Nemzetközi Energiaügynökségen (IEA) keresztül, 100 millió hordó összehangolt felszabadításával hajtjuk végre."

Az első 20 napban jelentős mennyiségű dízel kerül a piacra. Az nem ismert, hogy az egyes tagállamok mekkora olaj- és dízelkészletet adnak le. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója a héten közölte: a tagok a 400 millió hordós megállapodás nagyjából kétharmadát már felszabadították.

A G7 tagja Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, az Európai Unió pedig szintén képviselteti magát. A nyilatkozat szerint:

• a következő napokban az IEA keretében további dízelfelszabadításról tárgyalnak, ha szükséges;
• összehangolják a finomítók karbantartási ütemtervét, hogy elkerüljék az egyidejű kapacitáskieséseket, és ahol lehet, átmenetileg növelik a kihasználtságot;
• a tagállamokat arra kérik, hogy ne vezessenek be egymással szemben exportkorlátozást energiatermékekre.

Rekordot döntött a dízel ára

Az olaj ára csütörtökön hordónként több mint 4 dollárral emelkedett. Az Amerikai Autóklub (AAA) adatai szerint a múlt pénteken egy gallon (3,79 liter) dízel átlagára rekordot döntve 6,50 dollárra nőtt, egy hónappal korábban még 5,61 dollár volt.

A bejelentés után a nemzetközi irányadónak számító Brent ára rövid időre 100 dollár alá esett hordónként, este azonban 102 dollár körülre emelkedett.

Az árrobbanás hátterében az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja áll, amely megzavarta az Öböl-térség energiaexportját. Emellett Ukrajna orosz energetikai létesítmények elleni támadásai is szűkítették a globális kínálatot.

Neil Atkinson, az IEA olajipari és piaci részlegének korábbi vezetője az Al Jazeerának három okot nevezett meg:

• a Közel-Keletről nem érkezik dízel Európába, amely korábban jelentős mennyiséget vásárolt Szaúd-Arábiától és Kuvaittól;
• Oroszország az ukrán támadások miatt teljesen leállította a dízelexportot;
• Kína sem exportál dízelt.

Atkinson szerint a kereslet közben magas marad a mezőgazdasági betakarítási szezon miatt.

A Joint Organizations Data Initiative (JODI) és az OPEC adatai szerint az Egyesült Államok a világ legnagyobb dízeltermelője és -exportőre: mintegy 240,5 millió tonnát állít elő, és naponta körülbelül 1,26 millió hordót exportál. A második legnagyobb exportőr Oroszország napi 783 400 hordóval. Szaúd-Arábia 58,4 millió tonnával a második legnagyobb termelő, de termelésének nagy részét belföldön használja fel.

Csökkennek az árak?

Macron szerint a lépés „le fogja vinni a kőolajtermékek, különösen a dízel árát".

Az elemzők óvatosabbak. Hamad Hussain, a Capital Economics éghajlat- és nyersanyagpiaci közgazdásza szerint a felszabadítás nyomást gyakorol az árakra, főként a dízelére, de a hatás rövid életű lehet, mert ez csak ideiglenes megoldás a kínálati szűkösségre.

Naeem Aslam, a Zaye Capital Markets befektetési igazgatója „nagyon is szükségesnek" nevezte a lépést, de úgy látja, a bejelentés elsősorban a piaci nyomás enyhítését szolgálja. Szerinte a piac számára a részletek a fontosak: ki mit szabadít fel, és hol oldják fel a tilalmakat. Aslam arra számít, hogy vasárnap estére enyhül a nyomás, de hétfő reggel akár fordulat is jöhet a piacon.

Atkinson üdvözölte a döntést, de hozzátette: az „nem kezeli azt az alapvető problémát, hogy a globális kínálat a szokásosnál alacsonyabb marad". Szerinte hét hónappal a közel-keleti háború kezdete után a kőolaj és a kőolajtermékek kínálata még mindig jelentősen elmarad a háború előtti szinttől.

Trump visszalépett az exporttilalomtól

A magas dízelárak feszültséget okoznak a Trump-kormányzatnak. A republikánusok attól tartanak, hogy szavazatokat veszíthetnek a novemberi félidős választáson.

Trump a múlt héten arra szólította fel Ukrajnát, hogy ne támadja az orosz dízellétesítményeket. Csütörtökön azt mondta, kormánya „esetleg" felkéri az európai országokat dízelkészleteik felszabadítására. Ezt röviddel azután mondta, hogy Scott Bessent pénzügyminiszter arra sürgette Európát, hogy „azonnal" nyúljon a tartalékaihoz. Trump azzal is fenyegetett, hogy betiltja az amerikai dízelexportot, ha Európa nem lép.

Pénteken a Fehér Házban azonban kijelentette: nem lesz exporttilalom, és ez szerinte valójában soha nem is volt napirenden. „Európának sok dízele van, és jelentős hozzájárulást fognak tenni a világhoz, ahogy mi is. Nem vezetjük be az exporttilalmat. Azt tesszük, amit tennünk kell" – mondta.

A G7-bejelentés után a Truth Social oldalán ezt írta: „Európa éppen most egyezett bele, hogy hatalmas mennyiséget szabadít fel bőséges dízelolaj-készletéből. A folyamat azonnal megkezdődik."

A Reuters két, a folyamatra rálátó forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a Fehér Ház elnöki rendeletet készít elő a rekordmagas dízelárak kezelésére, amelyet akár a jövő héten bemutathatnak.

Miért érzékeny pont a dízel?

Frederic Schneider, a Middle East Council on Global Affairs nem rezidens vezető kutatója az Al Jazeerának azt mondta: Trumpot megijesztette, hogy a dízel ára 6 dollár fölé emelkedett, ami szerinte 70 százalékos növekedés a háború előtti szinthez képest. Úgy véli, a helyzet romolhat, mert az amerikai dízelkészletek az 1982-es adatgyűjtés kezdete óta a legalacsonyabb szezonális szinten vannak. Schneider szerint ha a háború miatt nem termelnek elég dízelt, és a tartalékok elfogytak, az amerikai piacra csak kevesebb export révén juthat több.

A kutató kiemelte: a benzint főként a fogyasztók használják, a dízelt viszont a termelők. Dízellel járnak a teherautók, tehervonatok, hajók, traktorok, kombájnok, építőipari és bányagépek, valamint a tartalék áramfejlesztők. Ezért a dízel drágulása szinte minden más termék árában megjelenik, leginkább az élelmiszerekben, az építőanyagokban és a teherautóval szállított árukban.

A gazdákat kétszeresen sújtja a helyzet, mert a dízellel együtt a műtrágya ára is emelkedik. Mindkettőt felhajtotta a Hormuzi-szoros lezárása.

Schneider szerint a drága dízel a termelést és a logisztikát terhelő adóként hat. Stagflációs kockázatot hordoz, mert gyorsítja az inflációt, miközben szűkíti a szállítmányozás és a mezőgazdaság árrését. A jegybankok így dilemmába kerülnek: a kamatcsökkentés a termelőknek segítene, a kamatemelés az inflációt fékezné.