Világelső kisérlet történt Magyarországon: ilyen még nem volt

2026. 11. 06. 17:47
Olvasási idő: 4 perc
Cikkfelolvasó

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és az ELTE kutatói kvantumos kulcsszétosztással létrehozott kulccsal titkosítottak üzeneteket a nyilvános Meshtastic-hálózaton. Tudomásuk szerint ilyet a világon még senki nem csinált. A kísérlet azt mutatja, hogy a kvantumtitkosítás egyszerű, olcsó eszközökön is használható.

Egy tudományos kísérletben használt technológiai eszköz Budapesten.

Van valami paradox abban, amikor egy titkos üzenet idegenek kezén keresztül jut célba. 2026. október 29-én délelőtt Budapesten pontosan ez történt. Két kutató titkosított szöveges üzeneteket váltott egy kis rádiókészülékkel, és az üzenetek egy részét a város más, ismeretlen rádióamatőreinek készülékei adták tovább. A továbbítók látták, hogy jel halad át rajtuk, a tartalmát viszont nem tudták elolvasni.

Ez önmagában még nem volna különös, hiszen a titkosítás épp erre való. A kísérlet érdekessége a kulcs, amely az üzeneteket zárta. Ezt nem egy matematikai algoritmus állította elő, hanem a kvantumfizika. A TrendFM beszámolója szerint a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és az ELTE Informatikai Kar kutatói a QCIHungary projekt keretében végezték a próbát. Tudomásuk szerint a világon elsőként használtak kvantumos kulcsszétosztással létrehozott kulcsot a Meshtastic nevű rádióhálózat üzeneteinek védelmére.

Egy kulcs, amelyet senki nem küldött el

A kísérlet egyik legszebb részlete az, ami nem történt meg. Koniorczyk Mátyás, a Wigner tudományos főmunkatársa a Pro-M Zrt. Victor Hugo utcai telephelyén működő kvantumkulcs-szétosztó eszköztől kért egy új kulcsot. Ezzel hozta létre a titkos QCIHungary-csatornát a saját rádióján. Kollégájának, a Wignerben tartózkodó Hanyecz Ottónak csak a kulcs azonosítóját küldte el, magát a kulcsot nem.

Hanyecz Ottó az azonosító alapján a Wignerben működő kvantumkulcs-szétosztó eszköztől kérte le ugyanazt a kulcsot. Ezzel beállította a második rádiót, majd egy harmadikat is, amely a kísérlet idejére a kutatóközpontban maradt. A két fél tehát úgy jutott ugyanahhoz a titokhoz, hogy az soha nem utazott át semmilyen nyilvános csatornán.

Fizika a matematika helyett

A mai titkosítások többsége azon alapul, hogy bizonyos matematikai feladatokat a jelenlegi számítógépek nem tudnak belátható idő alatt megoldani. Ez a védelem addig tart, amíg elég erős gép nem jön. A kvantumszámítógépek fejlődése miatt ez a kérdés egyre gyakrabban felmerül.

A kvantumos kulcsszétosztás (QKD) más elven működik. Két távoli fél a kvantumfizika törvényeit kihasználva hoz létre közös titkos kulcsot. A kutatók szerint ezért a jövő kvantumszámítógépei sem jelentenek rá veszélyt, és a lehallgatási kísérlet elvileg mindig észrevehető. A biztonságot tehát nem egy feladat nehézsége adja, hanem az, hogy a természet maga jelzi, ha valaki belenéz a folyamatba.

Séta a Duna felé

Miután a kulcsok a helyükre kerültek, a két kutató elindult egymás felé. Az egyikük a pesti Szent István körútról, a másikuk a budai Széll Kálmán térről indult. 11:21 és 11:39 között váltottak titkosított üzeneteket. Először nagyjából 1,2 kilométerről, végül a Margit híd két hídfőjéből, a Duna fölött.

Az egyik üzenet így szólt: „Physics enlightens the world!” („A fizika megvilágítja a világot!”). A válasz rövid volt: „Indeed!” („Úgy bizony!”). A sikert ezután a nyilvános Meshtastic-csatornán is bejelentették, vagyis ugyanazon a hálózaton, amelyen a titkos üzenetek is utaztak.

A próba ezzel nem ért véget. A Wignerbe visszafelé tartó buszról további üzeneteket küldtek. A kutatóközpontban hagyott rádió ezek közül kettőt fogott, az elsőt mintegy 4 kilométeres távolságból. Az útvonalon két kis GPS-nyomkövető rögzítette az üzeneteket és a jelerősséget. Ezekből derült ki, hogy az üzenetek egy részét más budapesti Meshtastic-felhasználók készülékei továbbították.

Miért éppen egy hobbirádió?

A választás elsőre meglepő lehet. A Meshtastic rövid szöveges üzenetek küldésére alkalmas rádiós hálózat, amelyet egyre többen használnak a világon. A készülékek közvetlenül egymással kommunikálnak, egyfajta szövevényhálózatot (mesh) alkotva. Nincs szükség telepített infrastruktúrára, a rendszer szabadon és ingyenesen használható, a szoftvere pedig nyílt forráskódú.

Az eszközök LoRa digitális rádiómodulációt használnak. Ez nagyon kevés energiával és kis sávszélességgel is több tíz kilométeres hatótávolságot biztosít. A párosítás egyik kulcsa éppen ez a lépték. Ez a távolság hasonló ahhoz, amelyet az üvegszálas kvantumkulcs-szétosztó eszközök közvetlenül át tudnak hidalni. A két technológia hatótávolsága tehát nagyjából egybevág.

Kvantumtechnológia a zsebünkben?

A kísérlet nem egy új, különleges kommunikációs rendszert mutatott be. Azt igazolta, hogy a kvantumkommunikációs infrastruktúrában létrehozott kulcsok egy egyszerű, bárki számára elérhető rádiós rendszerben is használhatók. A hálózat a szokásos módon működött, a kvantumkulccsal védett üzenetek tartalma pedig a megfelelő kulcs nélkül olvashatatlan maradt.

A kvantumtechnológiáról sokan még laboratóriumi berendezésekre gondolnak. Ezen az őszi délelőttön viszont a kvantumfizika egy budapesti buszon is működött, zsebben hordható rádiókon. A bemutató azt is megmutatta, hogyan kapcsolhatók össze a kvantumkommunikációs fejlesztések a már létező technológiákkal. Úgy tűnik, a kvantumtitkosítás jövője részben azon múlik, mennyire jól illeszthető a meglévő, hétköznapi eszközökhöz.

Válaszaimhoz mesterséges intelligenciát használok, így azok tájékoztató jellegűek, esetenként pontatlanok vagy hiányosak lehetnek.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK

Megosztom Facebookon