Kávé és hosszú élet: lehet, hogy a cukor többet számít, mint gondolnánk

Van némi irónia abban, hogy a kávé egyik legérdekesebb újabb kutatási eredménye valójában nem a kávéról, hanem a cukorról szól.

A Tufts Egyetem kutatói 46 222 amerikai felnőtt adatait elemezték, és azt vizsgálták, hogyan függ össze a kávéfogyasztás, illetve a hozzáadott cukor és telített zsír mennyisége a halálozási kockázattal. A kutatás a The Journal of Nutrition folyóiratban jelent meg.

A fekete kávénál látszott a különbség

Az eredmények szerint a fekete kávét fogyasztóknál 14 százalékkal alacsonyabb összhalálozási kockázatot mértek a kávét nem fogyasztókhoz képest. Hasonló összefüggést találtak azoknál is, akik csak kevés cukrot és telített zsírt tettek az italba.

A napi mennyiség is számított. Egy-két csésze kávénál körülbelül 16 százalékos, napi két-három csészénél pedig 17 százalékos alacsonyabb kockázat mutatkozott. Három csésze fölött már nem látszott további előny.

A fontos rész azonban ezután következik. A sok hozzáadott cukrot és telített zsírt tartalmazó kávénál már nem mutatták ki ugyanezt a kedvező összefüggést.

Mennyi az a „kevés” cukor?

A kutatók 2,4 deciliteres, csészével számoltak. „Kevés” hozzáadott cukornak 2,5 grammnál kevesebbet tekintettek, ami nagyjából fél kiskanálnyi cukornak felel meg. Ide számított a kristálycukor mellett a méz és a szirup is.

A telített zsír határa csészénként egy gramm volt. Ez körülbelül öt evőkanál 2 százalékos tejnek vagy egy evőkanál könnyű tejszínnek felel meg.

Ez jól mutatja, mekkora különbség lehet kávé és „kávé” között.

Egy presszó kevés tejjel teljesen más táplálkozási kategória, mint egy nagy pohár, sziruppal, tejszínhabbal és több kanálnyi cukorral készült desszertital.

Nem bizonyított, hogy a kávé hosszabbítja meg az életet

A kutatás megfigyeléses vizsgálat volt. Vagyis azt mutatta meg, hogy bizonyos kávéfogyasztási szokások és az alacsonyabb halálozási kockázat együtt jártak – azt nem tudja bizonyítani, hogy maga a kávé okozta a különbséget.

A fekete kávét választók életmódja más területeken is eltérhet azokétól, akik rendszeresen cukros, tejszínes italokat fogyasztanak. A kutatás ugyan igyekezett több ilyen tényezőt figyelembe venni, de minden különbséget lehetetlen kizárni.

Ráadásul a kávéfogyasztást önbevalláson alapuló táplálkozási adatokból becsülték, ami szintén bizonytalanságot visz az eredményekbe. A szerzők maguk is hangsúlyozzák ezeket a korlátokat.

Akkor mi lehet a kávéban?

A kutatók egyik lehetséges magyarázata, hogy a kávé számos bioaktív vegyületet tartalmaz. Ezek között olyan növényi eredetű anyagok is vannak, amelyeknek antioxidáns és más biológiai hatásokat tulajdonítanak. A vizsgálat azonban nem bizonyította, hogy ezek okozzák a megfigyelt különbséget.

Azt sem állapította meg, hogy a cukor „kikapcsolná” a kávé valamely jótékony hatását. A pontos mechanizmus tehát továbbra sem ismert. A biztosabb következtetés egyszerűbb: a sok hozzáadott cukorral és telített zsírral fogyasztott kávénál nem jelent meg ugyanaz a kedvező statisztikai kapcsolat.

Nem kell mindenkinek feketén innia

Az eredményből azért nem következik, hogy mostantól kizárólag keserű eszpresszót szabad inni. A tanulmányban a kevés cukorral és tejjel fogyasztott kávé is ugyanabba a kedvezőbb csoportba került, mint a fekete.

A gyakorlati üzenet inkább az lehet, hogy érdemes különbséget tenni a kávé ízesítése és a kávéból készített desszert között. Fél kiskanál cukor vagy egy kevés tej egészen más, mint amikor a reggeli ital rendszeresen jelentős mennyiségű hozzáadott cukrot és zsírt visz be.

És talán ez a kutatás legérdekesebb tanulsága is. Nem biztos, hogy azt kell kérdeznünk, egészséges-e a kávé. Előbb azt érdemes megnézni, mi van még a csészében.