Minimálbér 2027: négy százalékot kínálnak a munkaadók, a szakszervezetek a hároméves megállapodáshoz ragaszkodnak

Két szám áll egymással szemben a 2027-es minimálbérről folyó egyeztetésen: a munkaadók bruttó 4 százalékos emelést javasolnak, a szakszervezetek 12–14 százalékot szeretnének elérni. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén, amely a bértárgyalások második fordulója volt, egyik oldal sem mozdult el korábbi álláspontjától. A VKF az a háromoldalú testület, ahol a kormány, a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek a versenyszféra béreiről egyeztetnek.

A különbség azonban nem csupán a százalékokban rejlik. A vita mögött két kérdés húzódik: ki fizeti meg a béremelést, és érvényes-e még a korábban kötött hároméves bérmegállapodás.

Bruttó 4, nettó 14 – hogyan jön ki a munkaadók számítása?

A munkáltatói javaslat egyaránt vonatkozna a minimálbérre, amely a legalacsonyabb kifizethető munkabér, és a garantált bérminimumra, amely a legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben érvényes alsó határ. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP elnöke az MTI-nek azt mondta, a munkaadói oldal továbbra is bruttó 4 százalékos emelést tart vállalhatónak mindkét bérkategóriában.

Számításuk szerint azonban a minimálbéresek ennél jóval többet éreznének a fizetésükön. A jövő évre jelzett 9 százalékos személyijövedelemadó-kulccsal számolva a munkaadók szerint a minimálbér nettó összege 14 százalékkal nőhetne. A logika egyszerű: ha alacsonyabb a bért terhelő adó, a bruttó összegből több marad a munkavállalónál, így a kézhez kapott bér gyorsabban emelkedik, mint a papíron szereplő.

Ebből következik a munkáltatói ajánlat lényege: a nettó többlet nagyobbik része nem a cégek bérköltségének növekedéséből, hanem az állami adócsökkentésből adódna. A vállalatok kiadása ugyanis csak a bruttó bér 4 százalékos emelésével nőne. A munkaadói nettó 14 és a szakszervezeti 12–14 százalék számszerűen közel esik egymáshoz, ám más-más dolgot mérnek: az egyik a munkavállaló zsebére, a másik a munkáltató költségeire vonatkozik.

Felmondott vagy élő megállapodás?

A szakszervezetek nem pusztán magasabb számot akarnak, hanem keretet is: ragaszkodnak a hároméves bérmegállapodáshoz, amely a következő évek béremeléseinek pályáját előre rögzítette. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta, a jövő évi bérekről ennek keretében, az idei harmadik negyedéves makrogazdasági adatok ismeretében kellene tárgyalni.

A munkaadók ezzel szemben a Portfolio beszámolója szerint semmisnek tekintik a korábbi megállapodást, mert szerintük a gazdaság alig nőtt. Ez a vita talán mélyebb, mint a százalékokon való alku: amíg nincs egyetértés abban, hogy létezik-e még a közös kiindulópont, nehéz a konkrét számokról megegyezni.

Mindenki a költségvetésre vár

A tárgyaláson részt vett Kármán András pénzügyminiszter is, aki bemutatta a kormány középtávú költségvetési tervét. Zlati Róbert a Portfolio-nak elmondta, hogy a miniszter konkrét adatokat a 2027-es költségvetésről nem közölt, mivel azt csak pénteken nyújtják be az Országgyűlésnek. A szakszervezeti vezető szerint az szja-csökkentés körül is vannak tisztázatlan pontok, kérdéses például, hogy milyen mértékben csökken az adó a mediánbérig. A mediánbér az a középső kereset, amelynél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet keres.

Ez a bizonytalanság mindkét oldal számára kulcskérdés. A munkaadói számítás a 9 százalékos kulcsra épül, a szakszervezetek pedig csak a pontos adótervek ismeretében tudják megítélni, mennyit ér valójában egy adott bruttó emelés. Ezért a felek abban maradtak, hogy megvárják a pénteki költségvetési javaslatot és a harmadik negyedéves makrogazdasági adatokat, és csak ezután ülnek ismét asztalhoz.

Kármán András a Facebook-oldalán arról írt, hogy a terv a következő évek gazdaságpolitikájának irányát jelöli ki. Az MTI beszámolója szerint azt is jelezte, hogy a konkrét intézkedéseket és azok ütemezését a szakmai szervezetekkel és az érdekképviseletekkel közösen kívánják kialakítani. A keddi egyeztetést a miniszter a munka kezdetének nevezte, és azt ígérte, hogy az ott elhangzott észrevételeket a végrehajtás során figyelembe veszik. A tervet szerdán a szélesebb nyilvánossággal is megosztják. Kármán András szerint felelős, átlátható és átgondolt gazdaságpolitikával Magyarország ismét tartós növekedési pályára állítható.

Kétoldalú tárgyalásokkal próbálják kimozdítani a holtpontot

A megrekedt helyzetben a kormány képviselője azt javasolta, hogy a munkaadók és a szakszervezetek külön, kétoldalú egyeztetéseken közelítsék álláspontjaikat. Zlati Róbert megerősítette, hogy a szakszervezetek mindenképpen meg akarnak állapodni a jövő évi bérekről, és tárgyalni fognak a munkáltatókkal, ennek időpontját azonban még nem egyeztették.

Mit érdemes megérteni a vitából?

A 2027-es minimálbér-tárgyalás jelenlegi szakaszában a döntő tényezők nem a tárgyalóasztalnál, hanem azon kívül vannak: a pénteken benyújtandó költségvetés adóterveiben és a harmadik negyedéves gazdasági adatokban. A munkaadók ajánlata az adócsökkentésre építve a béremelés terhének egy részét az államra helyezné, a szakszervezetek pedig a korábban rögzített pálya megtartását kérik, amelyet a munkáltatók a gyenge növekedésre hivatkozva már nem tartanak érvényesnek. Amíg ez a két kérdés nem tisztázódik, a felek közötti távolság érdemben aligha csökken.