Nyolcvan éve véget ért a háború – a magyar tűzszerészeknek mégsem pihenhetnek

Egy markolókanál megáll a föld felett, benne néhány sáros, rozsdás fémtárggyal. Egy horgász furcsa hengert vesz észre a Duna partján. Egy építkezésen a munkások olyan tárgyra bukkannak, amely akár egy régi gránát is lehet.

Ilyenkor senki sem tudhatja biztosan, hogy ártalmatlan fémhulladék került-e elő, vagy egy nyolcvan éve földben fekvő, még mindig működőképes robbanótest. A választ a katonai tűzszerészek adják meg.

A második világháború 1945-ben véget ért, veszélyes maradványai azonban ma is rendszeresen előkerülnek Magyarországon. A robbanótestek egy része még mindig működőképes, mások éppen a korrózió és az eltelt idő miatt váltak kiszámíthatatlanabbá.

Évente közel 1700 riasztás

A Magyar Honvédség 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred tűzszerész ügyeletére 2025-ben csaknem 1700 bejelentés érkezett. A katonáknak 305 esetben 24 órán belül kellett intézkedniük, az év során hatástalanított és megsemmisített robbanótestek tömege pedig megközelítette a 20 tonnát.

A számok nem egyszeri kiugrást jeleznek. Egy évvel korábban szintén közel 1700 riasztást regisztráltak, és több mint 22 tonna, jellemzően második világháborús eredetű robbanóeszközt semmisítettek meg. 2024-ben 300, 2025-ben 305 soron kívüli intézkedésre volt szükség.

A két év közvetlenül összevethető adatai azt mutatják, hogy a háborús hadianyagok problémája nem csökken gyorsan. A földmunkák, építkezések, útfejlesztések, régészeti feltárások és mederkotrások újra meg újra olyan rétegeket bolygatnak meg, amelyekben évtizedek óta rejtőzhetnek lőszerek és robbanótestek.

Fejér vármegye a lista élén

2025-ben Fejér megyéből érkezett a legtöbb bejelentés: a tűzszerész járőröknek 388 alkalommal kellett a térségbe indulniuk. Pest megyéből 251, Veszprémből 171 riasztás futott be. 2024-ben ugyan Veszprém állt az első helyen 297 esettel, de Fejér akkor is szorosan követte 285 bejelentéssel.

A Fejérben előkerülő robbanótestek nagy számát rendszerint a térség második világháborús múltjával magyarázzák. A vármegye területét több jelentős hadművelet érintette, települések és stratégiai útvonalak többször kerültek egyik hadviselő féltől a másikhoz. A földbe csapódott vagy visszahagyott lőszerek egy részét soha nem gyűjtötték össze. Ehhez társul, hogy a dinamikusan fejlődő térségben sok földmunka és építkezés zajlik, amelyek felszínre hozzák a korábban érintetlen rétegeket. A történelmi ok és a mai beruházási aktivitás együttes hatása valószínűleg fontosabb, mint bármelyik tényező önmagában.

Mi történik a bejelentés után?

A megtaláló feladata nem az, hogy eldöntse, valóban robbanótestet lát-e. Erre egy rozsdás tárgy alakja, színe vagy egy interneten talált fénykép alapján nincs biztonságos módszer.

Aki robbanótestet vagy annak látszó tárgyat talál, annak értesítenie kell a rendőrséget – legegyszerűbben a 112-es segélyhívón keresztül –, illetve a jogszabály szerint a település jegyzőjénél is tehet bejelentést. A rendőrség ellenőrzi a helyszínt, biztosítja a környezetet, majd továbbítja az adatokat a Magyar Honvédség tűzszerészügyeletének. (Tűzszerész ügyelet telefonszáma: 06-1-410-9790)

Az ügyelet a helyszín és a körülmények alapján sorolja be a feladatot. Lakóépületben, közintézményben, közterületen, közlekedési útvonalon vagy más kiemelten veszélyes helyen talált robbanótest esetén soron kívüli intézkedésre lehet szükség. A sürgős feladatokat a bejelentéstől számított 24 órán belül hajtják végre. Más helyszíneken a területet lezárják és megjelölik, a tűzszerészek pedig az előírt határidőn belül érkeznek.

A helyszínen a járőrparancsnok azonosítja a tárgyat, felméri annak állapotát és környezetét, majd dönt a továbbiakról. A robbanótestet adott esetben biztonságosan elszállítják a központi gyűjtőhelyre, máskor előbb a gyújtószerkezetet kell eltávolítani, vagy a tárgyat a helyszínen kell megsemmisíteni.

Nincs két teljesen azonos eset. Számít a robbanótest típusa, állapota, elhelyezkedése, a környező épületek, közművek és utak távolsága, valamint az is, hogy mozdították-e már meg a megtalálás előtt.

Katonai és rendőrségi tűzszerészek: nem ugyanaz a feladat

Magyarországon a katonai eredetű, elhagyott hadianyagok – például világháborús bombák, aknavetőgránátok, tüzérségi lövedékek és kézigránátok – hatástalanítása, elszállítása és megsemmisítése a Magyar Honvédség feladata. Ezt a közszolgálati mentesítési tevékenységet az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred szakemberei végzik.

A rendőrségi tűzszerészeti feladatok más jellegűek. Ide tartozik többek között a gyanús vagy elhagyott csomagok, járművek és küldemények átvizsgálása, a bombafenyegetésekhez kapcsolódó intézkedés, valamint egyes repülőtéri és személyvédelmi ellenőrzések. A két szervezet szükség esetén együttműködik, de a munkamegosztás alapja az eszköz eredete és az eset jellege.

A rendőrség a világháborús leleteknél is nélkülözhetetlen: lezárja és biztosítja a területet, irányítja a forgalmat, közreműködik a lakosság tájékoztatásában, és szükség esetén végrehajtja a kiürítést.

Mit csinál valójában egy tűzszerész?

A filmekben a tűzszerész gyakran egyetlen ember, aki egy piros és egy kék vezeték között választ. A valóság ennél kevésbé látványos, de sokkal összetettebb.

A katonai tűzszerész felkutatja és azonosítja az ismeretlen robbanótesteket, felméri azok állapotát, gondoskodik a biztonságos hatástalanításról, szállításról vagy megsemmisítésről, és ellenőrzi, maradhattak-e további eszközök a környéken. Dolgozhat szárazföldön, építkezéseken, erdőkben, folyómedrekben, lőtereken vagy akár külföldi műveleti területen is.

A munkához a kéziszerszámok és fémdetektorok mellett távolról irányítható robotokat, speciális röntgenberendezéseket, védőfelszereléseket, robbanóanyag-kereső kutyákat és különleges szállítójárműveket is használhatnak. Ezek nem helyettesítik a tűzszerész döntését, hanem csökkentik az ismeretlen tárgy megközelítésének kockázatát.

A legfontosabb eszköz mégis a tudás. Egyetlen apró szerkezeti részletből fel kell ismerniük a robbanótest típusát, származási országát, működését és azt, milyen veszélyt jelenthet jelenlegi állapotában.

Ha kíváncsi vagy rá, milyen a tűzszerészek egy napja, nézd meg ezt a videót.

Ki lehet tűzszerész?

A katonai tűzszerész nem civil tanfolyamon megszerezhető foglalkozás. A szakemberek a Magyar Honvédség állományából kerülnek ki, és a katonai alkalmassági követelmények teljesítése után speciális szakfelkészítésen vesznek részt.

A legutóbbi részletes, nyilvánosan hozzáférhető honvédségi bemutatás szerint a tűzszerész alapfelkészítés több mint három hónapig tartott. A jelöltek robbanóanyagokról, a robbanás fizikájáról, házilagos robbanószerkezetekről, valamint több mint száz, Magyarországon gyakran előforduló robbanóeszköz felépítéséről és működéséről tanultak. A sikeres vizsga után III. osztályú tűzszerészként, egy tapasztalt járőrparancsnok irányítása mellett vehettek részt a feladatokban.

A járőrparancsnoki jogosultsághoz hosszú évek tapasztalata szükséges. Egy korábbi honvédségi szakmai ismertetés szerint a III. osztályú fokozatban legalább három évet kell eltölteni a következő képzési szint előtt. Újabb évek gyakorlata és további vizsgák után válhat valaki első osztályú tűzszerésszé, aki már önállóan vezethet műveletet. A teljes fejlődési út legalább hat, a gyakorlatban gyakran nyolc-kilenc év lehet.

A 2026-ban alkalmazott részletes belső képzési és alkalmassági szabályokat a honvédség nem tette teljes egészében nyilvánossá. Annyi azonban biztos, hogy ehhez a munkához nem elég a fizikai bátorság. Kiemelkedő koncentráció, szabálykövetés, műszaki érzék, türelem és érzelmi stabilitás szükséges.

A jó tűzszerész nem az, aki nem fél, hanem az, aki a veszély tudatában is képes pontosan végrehajtani az előírt lépéseket.

Amikor egytonnás bomba kerül elő a Dunából

2024 decemberében mederkotrás közben egy egytonnás amerikai légi rombolóbombát emeltek ki a csepeli Petrol-öbölben. A robbanótest élesített orr- és fenékgyújtóval rendelkezett. A hatástalanítás idejére a rendőrség 800 méteres sugarú körben lezárta a területet. A tűzszerészek eltávolították a gyújtószerkezeteket, majd a bombát aknakereső hajóval vitték a hadikikötőbe.

Ez az eset jól mutatja, hogy a tűzszerészeti feladat nem mindig néhány perces beavatkozás. A szakembereknek előre meg kell tervezniük a lezárást, a hatástalanítást, az emelést, a szállítást és a későbbi megsemmisítést is.

Egészen más jellegű veszélyhelyzet alakult ki 2025 februárjában, amikor egy teherautó-sofőr saját maga vitt egy korrodált gránátot az ezred telephelyére. A platón egy instabil állapotú, második világháborús német légvédelmi tüzérségi gránát utazott. A férfi segíteni akart, de az eszköz megmozdításával és szállításával önmagát és másokat is felesleges veszélynek tett ki.

2024-ben Óbudán egy markoló kanalában három második világháborús aknavetőgránátot találtak, miközben további robbanóeszközök hevertek a gép közelében. Ez arra is figyelmeztet, hogy egyetlen előkerült tárgy mellett gyakran több lőszer rejtőzhet a talajban.

A különös esetek között akad olyan is, amikor egy száz kilogrammos szovjet gyakorlóbombát évtizedeken át kerítésoszlop rögzítésére használtak. Nem minden bombának látszó tárgy éles, de ezt kizárólag szakember állapíthatja meg.

A legnehezebb pillanat gyakran a döntés

A tűzszerész munkájának látványos része a hatástalanítás vagy a robbantás, a legfontosabb része azonban sokszor az előtte meghozott döntés.

Elszállítható-e az eszköz? Biztonságosan eltávolítható-e a gyújtószerkezet? Szükséges-e kiüríteni a környéket? Mekkora területet kell lezárni? Lehetnek-e további robbanótestek a földben? Milyen kockázatot jelentenek a közeli közművek?

Ezekre nincs minden helyzetben kész, automatikus válasz. A tűzszerésznek egyszerre kell követnie a szabályokat és alkalmazkodnia a helyszínhez. Ezért tart évekig, mire valaki önálló járőrparancsnokká válhat.

A szakma lényege nem a vakmerőség, hanem a kockázatok módszeres csökkentése. A jó művelet kívülről gyakran eseménytelennek látszik: lezárnak egy területet, a szakemberek dolgoznak, majd a robbanótest eltűnik. Éppen ez jelzi, hogy mindenki megfelelően végezte a feladatát.

Mit tegyünk, ha robbanótestnek látszó tárgyat találunk?

Ha robbanótestnek látszó tárgyat találunk, semmiképpen ne érintsük meg, ne mozdítsuk el, és ne próbáljuk megtisztítani vagy tovább kiásni. Ne vigyük haza, rendőrségre vagy katonai objektumba, hanem távolodjunk el tőle, és figyelmeztessük a közelben tartózkodókat is. Ezután hívjuk a 112-es segélyhívót, és lehetőség szerint biztonságos távolságból jegyezzük meg a tárgy pontos helyét. A továbbiakban mindig kövessük a rendőrség utasításait.

Fontos, hogy a rozsdás külső nem jelenti azt, hogy az eszköz már veszélytelen. A földből előkerülő robbanótestek egy része ma is működőképes lehet, mások pedig éppen rossz állapotuk miatt válhatnak különösen érzékennyé.

A háború nem tűnik el attól, hogy már nem emlékszünk rá

A Magyarországon évente előkerülő több tíz tonna robbanótest arra figyelmeztet, hogy a háborúk következményei nem érnek véget a fegyverszünettel. A föld hosszú ideig megőrzi azt, amit az ember megpróbál elfelejteni.

A tűzszerészek munkája ezért különös kapcsolat múlt és jelen között. Nyolcvanéves fegyvereket tesznek ártalmatlanná azért, hogy ma biztonságosan épülhessen egy ház, elkészülhessen egy út, vagy játszhassanak a gyerekek egy iskola udvarán.

A legtöbb művelet után nem marad más, csak egy visszatöltött gödör, egy feloldott útlezárás és egy újabb bejegyzés a járőrnaplóban. A valódi eredmény pedig éppen az, hogy nem történt tragédia.

Források: Honvédelmi Minisztérium, Honvédelem.hu, MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred, Nemzeti Jogszabálytár, rendőrségi szabályozás, FEOL.
Fotó: Magyar Honvédség 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred FB oldala