Fekete macska szalad át előttünk, összetörik egy tükör, vagy éppen péntek 13-ára ébredünk. A babonásabbaknak már ennyi is elég ahhoz, hogy óvatosabban induljanak neki a napnak. De vajon honnan ered a péntek 13. rossz híre, és valóban van okunk tartani tőle? A történetben vallási hagyományok, középkori lovagok, egy amerikai regény és az emberi pszichológia is szerepet kap.
Miért éppen a 13-as szám?
A 13-as számhoz régóta kapcsolódnak kedvezőtlen jelentések a nyugati kultúrában. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a 12-es számot sokáig a teljesség és a rend szimbólumának tekintették. Gondoljunk csak az év 12 hónapjára, a 12 állatövi jegyre vagy Jézus 12 apostolára.
Ehhez képest a 13-as mintha már kilógna a sorból, megbontaná a megszokott rendet.
A keresztény hagyományban az utolsó vacsorához is kapcsolódik a szám: Jézus és a tizenkét apostol összesen tizenhárman ültek az asztalnál, köztük Júdás, aki később elárulta Jézust.
Bár ez az egyik legismertebb magyarázat, a történészek és folklórkutatók szerint a 13-as szám balszerencsés megítélése nem vezethető vissza egyetlen eseményre.
És mi a baj a péntekkel?
A pénteki naphoz szintén régi vallási és népi hiedelmek kötődnek. A keresztény hagyomány szerint Jézust pénteken feszítették keresztre, ezért a hét ezen napja egyes közösségekben kedvezőtlen jelentést kapott.

Európa bizonyos vidékein például nem tartották szerencsésnek, ha valaki pénteken indult hosszú útra, kezdett új munkába vagy fogott bele fontos vállalkozásba.
A péntek és a 13-as szám tehát külön-külön is hordozott negatív jelentéseket. A kettő összekapcsolódásának pontos eredete azonban máig nem tisztázott.
A templomos lovagok átka?
A péntek 13. eredetének egyik legizgalmasabb magyarázata a középkorba vezet.
1307. október 13-án, pénteken IV. Fülöp francia király parancsára tömegesen letartóztatták a templomos lovagokat. A rend tagjait súlyos vádakkal illették, sokukat bebörtönözték és megkínozták, később pedig kivégzésekre is sor került.
A történet szerint ettől kezdve tartották balszerencsésnek a péntek 13-át.
Csakhogy van egy bökkenő: bár a templomosok letartóztatása valóban ezen a napon történt, nincs megbízható történelmi bizonyíték arra, hogy innen eredne a babona.
A kapcsolatot jóval később kezdték népszerűsíteni, és a modern irodalom, köztük Dan Brown A Da Vinci-kód című regénye is hozzájárult az elterjedéséhez.
Vagyis a templomosok története valós, de a péntek 13. balszerencséjével való összekapcsolása inkább utólagos legenda.
Egy regény is segített elterjeszteni a félelmet
Meglepő módon a péntek 13. mai értelemben vett babonája valószínűleg jóval fiatalabb, mint sokan gondolnák.
A kutatók a 19. század első feléből már találtak olyan francia nyelvű utalásokat, amelyek a péntek 13-át szerencsétlen napként említik. A hiedelem azonban csak később vált szélesebb körben ismertté.
Ebben szerepet játszhatott Thomas W. Lawson 1907-ben megjelent, Friday, the Thirteenth című regénye is. A történetben egy tőzsdei szereplő kihasználja az emberek babonás félelmeit, hogy pánikot keltsen a Wall Streeten.
A könyv nem megteremtette, inkább tovább népszerűsítette a már létező hiedelmet.
Akik direkt szembementek a babonával
Nem mindenki félt a 13-as számtól. Sőt, voltak, akik egyenesen sportot űztek a babonák megszegéséből.
1882-ben New Yorkban megalakult a Thirteen Club, vagyis a Tizenhármak Klubja, amelynek tagjai tudatosan próbálták bebizonyítani, hogy a babonáknak nincs valódi hatalmuk.
Az első vacsorájukat éppen 1882. január 13-án, pénteken tartották. Tizenhárman ültek egy asztalhoz, és szándékosan megszegtek több olyan szabályt, amelyhez a néphit balszerencsét társított.
A cél az volt, hogy megmutassák: attól, hogy valaki nem tartja be a babonás előírásokat, még nem történik vele szükségszerűen semmi rossz.
Lehet, hogy csak jobban figyelünk a rossz dolgokra?
A péntek 13. népszerűségének pszichológiai magyarázata is van.
Ha valaki eleve úgy indul neki a napnak, hogy ma biztosan valami rossz történik, könnyebben észreveszi a kellemetlen eseményeket.
Elhagytad a kulcsodat? Péntek 13. van. Lekésted a buszt? Persze, hiszen péntek 13. van! Kiömlött a reggeli kávé? Újabb bizonyíték arra, hogy ez bizony balszerencsés nap.

Máskor ugyanezeket a bosszúságokat talán percek alatt elfelejtenénk.
A pszichológiában ezt megerősítési torzításnak nevezik: hajlamosak vagyunk nagyobb figyelmet fordítani azokra az eseményekre, amelyek alátámasztják a már meglévő elképzeléseinket.
Így könnyen előfordulhat, hogy nem a péntek 13. hoz több balszerencsét, hanem mi tulajdonítunk nagyobb jelentőséget annak, ami ezen a napon történik.
Öt érdekesség péntek 13-áról
- Külön neve is van a félelemnek: a péntek 13-tól való rettegést paraszkevidekatriafóbiának nevezik.
- Nem mindenhol a 13-as a balszerencsés szám: Olaszországban például a 17-es számhoz is kapcsolódnak negatív hiedelmek.
- Minden évben van péntek 13.: a Gergely-naptárban évente legalább egyszer, legfeljebb háromszor fordul elő.
- Van egy egyszerű naptári szabály: amelyik hónap vasárnappal kezdődik, abban biztosan lesz péntek 13.
- A horrorfilmek is ráerősítettek a félelemre: az 1980-ban bemutatott Péntek 13. című film és folytatásai a dátumot a popkultúra egyik legismertebb baljós jelképévé tették.
Tényleg van mitől tartanunk?
Arra nincs meggyőző tudományos bizonyíték, hogy péntek 13-án önmagában nagyobb eséllyel történne velünk valami rossz.
A babonák azonban évszázadok óta velünk élnek, és sokszor akkor is hatnak a viselkedésünkre, ha egyébként nem tartjuk magunkat babonásnak.
Lehet, hogy nem hisszük el, hogy a fekete macska balszerencsét hoz, de azért mégis eszünkbe jut a régi mondás. Nem gondoljuk komolyan, hogy a kiömlött só bajt jelent, de talán mégis átdobunk belőle egy csipetet a vállunk fölött.
A péntek 13. története így talán nem is annyira a balszerencséről, sokkal inkább az emberi gondolkodásról szól. Arról, hogy szeretünk összefüggéseket találni az események között, még akkor is, ha azok valójában csak véletlenek.
És ha ma mégis történik valami bosszantó? Könnyen lehet, hogy nem a naptár tehet róla.