Az álláshirdetések többsége a fizetésnél és a juttatásoknál kezdi. Ebben az esetben a munkavégzés helye a legérdekesebb: a NASA olyan űrhajósokat keres, akik egy jövőbeli holdbázison élnének és dolgoznának.
Az amerikai űrügynökség újra megnyitotta a jelentkezést az űrhajósprogramjára. Az NPR amerikai közrádió beszámolója szerint Jared Isaacman, a NASA vezetője szombaton kiadott közleményében azt írta, hogy a kiválasztottak nemcsak űrjárműveket tesztelnének, hanem a Holdon is élnének és dolgoznának.
A látogatóból lakó lesz
Ez a megfogalmazás finom, de lényeges váltást jelez. Az Apollo-korszak űrhajósai néhány napra érkeztek a Holdra, zászlót tűztek, mintát gyűjtöttek, aztán hazarepültek. Ember utoljára 1972-ben járt ott. A mostani toborzás már tartós jelenlétre szóló munkakört ír le, nem egyszeri expedíciót.
A közlemény szerint a feladatokhoz „szakmai kiválóság, józan ítélőképesség, csapatmunka és bátorság” kell. Isaacman hozzátette: „A NASA űrhajós-alakulata mindig is olyan kiemelkedő amerikaiakra számított, akik hajlandók rendkívüli kihívásokat vállalni a nemzet szolgálatában.”
A kiválasztottakra kétéves kiképzés vár. A NASA szerint olyan nehéz és kritikus küldetésekre készülnek majd fel, mint a leszállás a Hold déli pólusa közelében.
Ápolók a holdkráterek között
A jelentkezési feltételek között az a legérdekesebb, ami megváltozott. Pályázni továbbra is mesterdiplomával lehet valamelyik STEM-területen (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok, matematika). A lista azonban bővült: mostantól az ápolói végzettség is beleszámít.
„Az ápolói diplomák mostantól beletartoznak a STEM-definícióba. A mesterszintű ápolói végzettség mostantól megfelel a minimális képzettségi követelménynek, korábban viszont az ápolói diplomák ki voltak zárva” – mondta Anna Schneider, a NASA szóvivője vasárnap a rádiónak.
A változás logikusnak tűnik egy olyan program esetében, amely már nemcsak repülésről, hanem hosszabb ottlétről is szól. Arról viszont nincs információ, hogy a NASA miért éppen most bővítette a feltételeket.
A többi feltétel szigorú, de meglepően nyitott is. Bármely amerikai állampolgár jelentkezhet, hivatalos korhatár pedig nincs. A diploma megszerzése után legalább három év releváns szakmai tapasztalat szükséges. Ha ez hiányzik, akkor STEM-doktori képzésben részt vevőket, orvosokat és nagy repülési tapasztalattal rendelkező pilótákat is figyelembe vesznek.
Nyolcszázból egy
A nyitottság ellenére a bekerülés esélye csekély. A legutóbbi űrhajósosztályra több mint 8000-en jelentkeztek, és csak tízen jutottak be, vagyis nagyjából minden nyolcszázadik pályázó.
A számok azt is jól mutatják, mennyire szűk ez a kör. A NASA adatai szerint az 1960-as évek óta összesen 370 embert választottak ki űrhajósképzésre, jelenleg pedig 32 aktív űrhajós szolgál az alakulatban. Aki most bekerül, egy hatvan éve formálódó, néhány száz fős közösség tagja lesz.
A kezdő fizetés 164 395 dollár, jelentkezni december 3-ig lehet.
A menetrend és a magáncégek
A toborzás hátterében az amerikai holdprogram áll. A NASA célja, hogy 2028-ban ismét embert juttasson a Holdra, először 1972 óta. Ehhez az ügynökség már nem kizárólag saját fejlesztésekre támaszkodik. A rendszerek és űrjárművek fejlesztésében olyan magáncégekre épít, mint a Blue Origin és a SpaceX.
Az Artemis III holdmisszió állásáról november 7-én tartott sajtótájékoztatón Isaacman azt mondta, „nagyon bízik” abban, hogy a küldetés 2027-ben elindul. Hogy a menetrend tartható-e, az a következő évek fejlesztésein múlik.
Mikor lesz a holdbázisból valós munkahely?
Egy álláshirdetés ritkán árul el sokat a jövőről, ez azonban kivétel. Ha a NASA a Holdat munkahelyként és lakóhelyként írja le, és ápolókat is szívesen lát a jelentkezők között, akkor az űrhajós szerepe is átalakulóban van. A pilóta és a mérnök mellett egyre inkább helye lesz azoknak is, akik egy távoli bázison a mindennapi működést, köztük az emberek egészségét biztosítják. Az egyelőre nyitott kérdés, hogy a holdbázisból mikor lesz valóság.