A tavak már emelkednek, de a talaj még mindig szomjas: sok ilyen őszi esőre van még szükségünk

2026. 11. 17. 11:37
Olvasási idő: 4 perc
Cikkfelolvasó

Az októberi mélypont után emelkedik a Duna, a Tisza és a tavak vízszintje: a Velencei-tónál 2-ről 14 centiméterre nőtt a mérce. A valódi hiány azonban a talajban van, hiszen november elejéig az éves csapadéknak csak 30–40 százaléka hullott le.

Alacsony vízállású Velencei-tó felhős égbolt alatt az aszály idején.

Van egy szám, amely jól mutatja, milyen év van mögöttünk: 2 centiméter. Ennyit mutatott október 8-án a Velencei-tó vízmércéje. A tó korábbi negatív rekordja 53 centiméter volt, vagyis idén nem egyszerűen megdőlt a csúcs, hanem a mérce több mint ötven centiméterrel a korábbi mélypont alá süllyedt.

Ugyanezen a napon a Duna is rekordot döntött Budapestnél, ott -2 centimétert mértek. Egy ilyen nap többnyire csak a statisztikákban marad meg, 2026 őszén azonban egy hosszú, súlyos aszály tetőpontját jelezte.

Néhány hét alatt megfordult a trend

A Portfolio november 16-i összesítése szerint idén szinte minden hazai folyó és tó vízszintjében negatív rekordot mértek, és az ország szinte egész területén szélsőséges aszály volt. Az elmúlt hetek esői ehhez képest gyors változást hoztak.

Budapestnél a Duna a -2 centiméteres mélypontról 104 centiméterre emelkedett. A Tisza Szolnoknál közel egy métert áradt, és a következő napokban további emelkedés várható. A fővárosi Dunán egy átmeneti apadás után szintén újabb növekedés jöhet.

A tavaknál lassabb a változás. A Balaton Siófoknál 32 centiméterig apadt, az Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapja szerint most 40 centimétert mutat a mérce. Ez még mindig rendkívül alacsony szint: egy évvel korábban, 2025 azonos időszakában 70 centiméter volt. A minden idők legalacsonyabb balatoni szintje ugyanakkor nem dőlt meg, az 2003-ban volt, amikor a mérce 16 centiméterig süllyedt.

A Velencei-tónál nagyobb az emelkedés: a 2 centiméteres mélypontról mostanra 14 centiméterre nőtt a vízszint. Ebben sokat segített a Charles ciklon, amely a tó környékén 57 milliméter csapadékot hozott. A javulás ellenére a tó szintje még mindig messze elmarad a korábban mért legalacsonyabb értéktől.

A hiány nagyobb része nem látszik

A folyók és tavak vízszintje könnyen mérhető, ezért ezekről szólnak a legtöbbet emlegetett adatok. Az aszály lényegesebb része azonban a talajban van. A Portfolio szerint az elmúlt időszak csapadéka ellenére a talajból még mindig sok nedvesség hiányzik, és egy rövid emelkedés a felszíni vizeknél nem állítja helyre a mérleget.

A hiány nagyságát Simon Attila agrárszakértő adataiból lehet érzékelni. A TrendFM-nek elmondta, hogy november elejéig az éves csapadékmennyiségnek csak 30–40 százaléka hullott le. A szakértő szerint ahhoz, hogy a mezőgazdaság viszonylag jól kezdje a jövő évet, december végéig körülbelül 100 milliméter csapadékra lenne szükség.

A két adat összevetése sokat elárul. A Charles ciklon 57 milliméteres esője a Velencei-tó térségében jelentős mennyiségnek számított, mégis csak nagyjából a fele annak, amit a szakértő a következő hetekre szükségesnek tart.

Hova esik az eső?

A következő napokban folytatódik a csapadékos idő. A hétvégi napos, fagyos reggelek után az Atlanti-óceán felől enyhe, nedves légtömegek érkeztek, és nyugatról rövidebb szünetekkel folyamatosan jönnek az esőfelhők. A csapadék azonban egyenetlenül oszlik el. Szerda estig a déli és délkeleti tájakon várható a legtöbb eső, ami az Alföld kiszáradt területeinek kedvező.

Ez azért fontos, mert az aszály hatása nem egyformán jelentkezik az országban, ezért az sem mindegy, hol esik a legtöbb csapadék.

A jövő nyár most dől el

Az aszályt sokan a nyárhoz kötik, a meleghez, a kiszáradt kukoricához és a repedezett földhöz. A mostani helyzet azonban azt mutatja, hogy a nyári vízhiány mértéke nagyrészt a téli hónapokban dől el. A Portfolio szerint a mostani és a következő hónapok esőin múlik, mennyire töltődnek fel a mélyebb talajrétegek, és ettől függ, mekkora vízhiány lesz jövő nyáron.

A tél ilyen szempontból a tartalékok feltöltésének időszaka. A lassan beszivárgó őszi és téli csapadék kevésbé látványos, mint egy gyorsan emelkedő vízmérce, de a mezőgazdaság számára ez a meghatározóbb.

Óvatos bizakodásra lehet csak okunk

Az elmúlt hetek adatai egyszerre adnak okot bizakodásra és óvatosságra. Az, hogy a Duna néhány hét alatt több mint egy métert emelkedett, mutatja, milyen gyorsan reagálnak a folyók egy csapadékos időszakra. A talaj viszont jóval lassabban pótolja a hiányt. A felszíni vizek gyorsan javuló számai nem jelentik azt, hogy az aszály véget ért. Hogy a mostani esők elegendőek lesznek-e, az leginkább jövő nyáron derül ki.

Fotó: Gajdos László - Élő környezetért felelős miniszter Facebook oldala

Megosztom Facebookon

Válaszaimhoz mesterséges intelligenciát használok, így azok tájékoztató jellegűek, esetenként pontatlanok vagy hiányosak lehetnek.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK