34 egyetemen fut már a startupkurzus, de a piac jelenti az igazi próbát

Július 3-án nem egyszerű egyetemi prezentációk következnek: a Hungarian Startup University Program kiválasztott hallgatói projektjei a Demo Day-en, vagyis egy olyan bemutatónapon szerepelnek, ahol a piacra szánt ötleteket kell közérthetően és meggyőzően bemutatni. A TrendFM beszámolója szerint a program idei tanévében 34 felsőoktatási intézmény vett részt, köztük először egy határon túli egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is.

A lényeg nem az, hogy hány hallgató hallott a startupokról. A startup itt induló, növekedésre és piacra lépésre építő vállalkozási ötletet jelent, amelynek nemcsak technológiai újdonsága, hanem vevői és üzleti logikája is van. A program számai inkább azt mutatják meg, mekkora az út az érdeklődéstől a valóban bemutatható projektig.

A kurzus tömeges, a kiválasztás szűk

Az első félévben 3059 hallgató vette fel a kurzust. Ez a szám azt jelzi, hogy a vállalkozói gondolkodás már nem csak szakkollégiumi vagy informatikai körökben jelenik meg, hanem egy szélesebb egyetemi közegben is elérhetővé vált.

Közülük 2268-an teljesítették sikeresen a program követelményeit. Ez nagyjából háromnegyedes teljesítési arányt jelent, vagyis a résztvevők jelentős része nemcsak kipróbálta, hanem végig is vitte a kurzust. Egy ilyen programnál ez azért fontos, mert az ötletfejlesztés nem egyetlen inspirációs előadásból áll: a hallgatóknak végig kell gondolniuk, milyen problémára adnak választ, kinek szól a megoldásuk, és hogyan lehetne azt piacra vinni.

A végén egy független szakértői bizottság 15 ötletet választott ki a legígéretesebb, legnagyobb piaci potenciállal rendelkező projektek közül. A piaci potenciál egyszerűen azt jelenti, hogy az ötlet mögött lehet-e valódi kereslet, fizetőképes ügyfél és növekedési lehetőség. A 15 kiválasztott projekt a teljes hallgatói mezőny kevesebb mint egy százaléka, ami jól mutatja: a program nem azt állítja, hogy minden kurzusötletből cég lesz, hanem egy erős szűrőn át keresi azokat, amelyekkel érdemes tovább dolgozni.

Mit jelent ez a hallgatóknak?

A hallgatók számára a legfontosabb gyakorlati változás az, hogy az ötlet nem marad meg egyetemi feladatnak. A Demo Dayen már úgy kell beszélni róla, mintha egy lehetséges partner, befektető vagy első ügyfél is hallgatná. Ez más típusú gondolkodást igényel, mint egy szemináriumi dolgozat: nem elég, hogy az elképzelés érdekes, azt is meg kell mutatni, miért lenne rá szükség a piacon.

Ennek van előnye és korlátja is. Előny, hogy a hallgatók strukturált keretet kapnak az ötletük kipróbálására, és találkozhatnak azzal a kérdéssel, amelyet egy valódi vállalkozásnál nem lehet megkerülni: ki fizetne ezért, és miért? A korlát pedig az, hogy egy kurzus vagy bemutató még nem piac. A valódi visszajelzés akkor érkezik, amikor az ötlet ügyfelekkel, versenytársakkal és üzleti döntésekkel találkozik.

Mit jelent ez az egyetemeknek és a cégeknek?

A program bővülése az egyetemek oldaláról azt jelenti, hogy az innovációs képzés nem külön szigetként jelenik meg, hanem egyre több intézményben válik hozzáférhetővé. A legaktívabb intézmények között a TrendFM beszámolója a Széchenyi István Egyetemet, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet, a Dunaújvárosi Egyetemet, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Debreceni Egyetemet említi.

A cégek számára egy ilyen program akkor lehet érdekes, ha a hallgatói ötletek valódi problémákhoz kapcsolódnak. Egy nagyvállalat vagy kisebb piaci szereplő nem pusztán „jó ötleteket” keres, hanem olyan megoldásokat, amelyek illeszkedhetnek egy meglévő üzleti, technológiai vagy működési gondhoz. A 15 kiválasztott projekt ezért nemcsak hallgatói sikerlista, hanem egy korai jelzés is arról, milyen témákban látnak piaci esélyt a szakértők.

A bővülés iránya is üzenet

Az idei tanév egyik újdonsága, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csatlakozásával a program először határon túli intézménnyel is bővült. Ez nem csupán intézményi adat: azt jelzi, hogy a magyar nyelvű felsőoktatási innovációs képzés tágabb térben is szervezhető.

A Nemzeti Innovációs Ügynökség Hungarian Startup University Programjának operatív vezetőjével, Szvath-Telkes Viktóriával Nagy Károly beszélgetett a TrendFM-en. A mostani adatok alapján a program gyakorlati tétje nem az, hogy a fiatalok azonnal nagyvállalatokat építenek-e. Sokkal inkább az, hogy az egyetemeken keletkező ötletek közül melyek jutnak el addig a pontig, ahol már nemcsak érdekesek, hanem tesztelhetők is a piacon.