Magyar ipar: nőtt a termelés, de csak néhány ágazatnak köszönhetően

A magyar iparban szeptemberben két és fél év után először sikerült elérni azt a szintet, amelyet az elemzők viszonyítási pontként használnak: a 2021-es havi átlagos termelést. A mérföldkő azt jelzi, hogy az ágazat hosszú időn át ennél kevesebbet termelt, és csak most zárkózott fel a korábbi teljesítményéhez.

A TrendFM összefoglalója szerint a fordulatban jelentős szerepük volt a hazai nagyberuházásoknak, amelyek mostanra „beértek”. Ez azt jelenti, hogy a korábban felépített gyárak és termelőkapacitások ma már ténylegesen termelnek, és megjelennek a statisztikákban. Az adatokról a rádió műsorában Péli Nagy Kata beszélgetett Regős Gáborral, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászával.

Mit mutatnak a számok?

A szeptemberi termelés 8,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez az úgynevezett éves összehasonlítás, amely az idei szeptembert a tavalyi szeptemberhez méri. Így kiszűrhető, hogy egyes hónapokban rendszeresen több vagy kevesebb a munkanap, illetve hogy szezonális okokból ingadozik a termelés.

Ennél szerényebb, de szintén fontos adat, hogy a termelés az előző hónaphoz képest is 0,9 százalékkal nőtt. A havi összevetés a lendületet mutatja: a szeptemberi szint nemcsak a tavalyinál, hanem az augusztusinál is magasabb volt, vagyis a bővülés nem torpant meg.

Az erős szeptember nem előzmény nélküli. A Központi Statisztikai Hivatal második becslése szerint augusztusban 8,7 százalékkal bővült az ipari termelés volumene egy évvel korábbihoz képest. Ez egyaránt igaz a nyers és a munkanaphatástól megtisztított indexre. Utóbbi azt mutatja meg, mekkora lett volna a növekedés, ha a két összevetett hónapban ugyanannyi munkanap lett volna. Két egymást követő hónap közel kilencszázalékos növekedése már nem tekinthető egyszeri kiugrásnak.

Néhány ágazat viszi a hátán a növekedést

A számok mögött azonban egyenetlen kép rajzolódik ki. Az indexet elsősorban a számítógépgyártás és a járműgyártás húzta felfelé. Ezek azok a területek, amelyekben az új nagyberuházások kapacitásai jellemzően megjelennek.

Ezzel szemben visszaesett az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás. Az ipari átlag tehát elfedi, hogy a feldolgozóipar egyes szegmensei eltérő pályán mozognak. A növekedés nyertesei elsősorban az exportorientált, nagy gyártókapacitásokra épülő ágazatok. A hazai fogyasztáshoz közelebb álló élelmiszeripar ezzel szemben nem tudott lépést tartani.

Erős ipar, gyenge gazdaság

Az ipari adat különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a gazdaság egésze ennél jóval gyengébben teljesít. A TrendFM egy másik beszámolója szerint a harmadik negyedévben éves alapon csak 1,5 százalékkal nőtt a GDP, negyedéves összevetésben pedig lényegében stagnált, ami elmarad a várakozásoktól.

Az ipar tehát a növekedés egyik motorja, de önmagában nem képes a teljes gazdaságot magával húzni. A bruttó hazai termék (GDP) a szolgáltatások, a mezőgazdaság, az építőipar és más szektorok teljesítményét is tartalmazza. Ha ezek gyengék, egy erős ipari időszak sem hoz átütő gazdasági növekedést.

A gyártóipar helyzete európai összefüggésben sem egyöntetűen kedvező. A rádió egy másik műsora például azt a kérdést járta körül, miért nehéz Európában gyártani, és miért kényszerül bezárni jászberényi üzemét az Electrolux. A példa jól mutatja, hogy az ipari bővülés mellett egyes gyártók komoly nehézségekkel küzdenek.

5 évvel ezelőtti szintre tért vissza a termelés, de a fellendülés koncentrált

A szeptemberi szám elsősorban azt jelzi, hogy a magyar ipar visszanyerte 2021-es termelési szintjét, és ebben a beérő nagyberuházások kulcsszerepet játszottak. A fellendülés ugyanakkor koncentrált: a számítógép- és a járműgyártás húzza, az élelmiszeripar közben gyengül. A stagnáló GDP-vel együtt nézve az adat inkább néhány ágazat erősödéséről szól, mint a teljes gazdaság széles körű javulásáról.