Az euró árfolyam lett a nyár legnagyobb utazási kedvezménye: rekordközeli magyar forgalom az Adrián

Az utazási döntések ritkán születnek árfolyamtáblázat előtt, a hatásuk mégis abban jelenik meg. A horvátországi vendégforgalom idei magyar adatai jól mutatják, hogy egy néhány tíz forintos euróárfolyam-különbség hogyan alakítja át egy egész ország nyári turistaszezonját.

A horvát eVisitor rendszer – az ország hivatalos vendégnyilvántartása, amelybe a szálláshelyeknek kötelező regisztrálniuk a vendégeket – első, még nem teljes júliusi adatai szerint 8 százalékkal több magyar turista érkezett Horvátországba, mint egy évvel korábban, a vendégéjszakák száma pedig 7 százalékkal nőtt. A számokat a Világgazdaság ismertette.

Nem egyetlen jó hónapról van szó

A júliusi adatnál árulkodóbb, hogy a növekedés nem a főszezonra korlátozódik. Január és július között az érkezések és a vendégéjszakák száma egyaránt 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet – vagyis a nyári csúcshónap és az egész első hét hónap ugyanolyan ütemben bővült.

Ez a statisztikai részlet fontosabb, mint amilyennek elsőre látszik. Egy egyszeri kiugrást általában valamilyen alkalmi tényező okoz: kedvező időjárás, egy hosszú hétvége vagy egy nagy rendezvény. Ha viszont a szezon eleje és a főszezon is hasonló mértékben nő, az inkább tartós keresletváltozásra utal. A horvát turisztikai értékelés is ezt emeli ki: a magyar piac stabilan és kiegyensúlyozottan teljesít.

A magyar vendégek földrajzilag is jól beazonosítható területeken koncentrálódnak: az év első hét hónapjában a legtöbben Kvarner térségében, Isztrián és Zadar megyében nyaraltak.

Ami mögötte van: az árfolyam mint láthatatlan árcsökkentés

A magyarok számára évek óta Horvátország az első számú külföldi nyári úti cél – tavaly mintegy 760 ezren választották az Adriát. Az idei bővüléshez azonban egy olyan tényező adott lendületet, amely nem a horvát szolgáltatók árlistáján jelenik meg.

A forint az elmúlt három-négy nyárhoz képest lényegesen erősebb az euróval szemben. Amíg korábban az árfolyam jellemzően 400 forint körül mozgott, június elején 356 forintos euróárfolyamon egy 640 eurós szállás 228 ezer forintba került, 400 forintos árfolyam mellett ugyanez 256 ezer forint lett volna. A különbség csaknem 30 ezer forint egyetlen szállásfoglaláson – nagyjából annyi, amennyi egy család néhány napi étkezését vagy az út üzemanyagköltségét fedezi.

Ez gyakorlatilag egy be nem jelentett árcsökkentés. Horvátországban ugyanis az elmúlt években jelentősen drágultak a szállások, az éttermek és a boltok. Az árfolyam mozgása ezt a drágulást részben ellensúlyozta: a horvát szolgáltató ugyanazt az eurós árat kéri, a magyar vendég mégis kevesebb forintot fizet érte.

A megközelíthetőség is beleszól

Az árfolyam mellett a logisztika is a horvát piacnak dolgozik. Dubrovnik Budapestről menetrend szerint alig több mint egyórás repülőúttal elérhető, a fapados – vagyis alacsony költségű, alapszolgáltatásokat nyújtó – légitársaságok jegyei pedig megfelelő időzítéssel kifejezetten olcsók lehetnek. Egy júniusi utazásnál oda-vissza 17 ezer forintba került egy jegy, nagy feladott poggyásszal együtt a teljes repülési költség 55 ezer forint volt.

Ez a szám az, ami a hazai piac szempontjából érdekes összehasonlítást teremt. A Balatonra nyári csúcsforgalomban az autóút már két órához közelíthet, miközben több szolgáltatásnál az árak sem feltétlenül alacsonyabbak az adriai szintnél. A magyar nyaraló számára tehát nem egyszerűen a "belföld olcsóbb, külföld drágább" logika érvényesül, hanem egy összetettebb számítás, amelyben az idő, az elérhetőség és a tényleges forintköltség együtt dönt.

Nemcsak a magyarok tértek vissza

A horvát idegenforgalom szempontjából a magyar adat nem elszigetelt jelenség. A legerősebb júliusi növekedést a cseh piac produkálta: az érkezések száma 12, a vendégéjszakáké 7 százalékkal emelkedett éves alapon, január és július között pedig mindkét mutató 5 százalékkal nőtt. Ez azért lényeges, mert a cseh vendégforgalom az előző években csökkent, vagyis itt egy korábban kieső piac visszatéréséről van szó. A cseh vendégek elsősorban Isztriát, Split-Dalmácia és Zadar megyét keresték, legnépszerűbb úti céljaik Umag, Porec és Medulin voltak.

Az olasz piac visszatérése lassabb, de szintén pozitív irányba mutat: az év első hét hónapjában az olasz érkezések és vendégéjszakák száma egyaránt 2 százalékkal nőtt, júliusban 1 százalékkal több olasz vendéget regisztráltak. A horvát szakemberek augusztusban további erősödésre számítanak a Ferragosto miatt – ez az augusztus 15-i olasz ünnep, amely köré hagyományosan a legnagyobb olasz nyári utazási hullám szerveződik. Idén már az előszezonban is sokan indultak rövidebb hétvégi utakra, főként Isztriába és Kvarner térségébe.

Nem lett vonzóbb Horvátország

A júliusi horvát számok elsősorban nem arról szólnak, hogy Horvátország hirtelen vonzóbb lett. A kínálat és az árszínvonal nagyjából ugyanaz, mint tavaly – a magyar vendégek vásárlóereje változott meg. Az erős forint, az olcsó és gyors repülőkapcsolat, valamint a több éve kialakult utazási szokások együtt hozták a bővülést.

Ennek azonban van egy fontos következménye is: ami az árfolyamon nyert előny, azt az árfolyam el is veheti. Amíg a forint erős marad, az adriai nyaralás forintban mérve versenyképes; egy gyengülő árfolyam viszont ugyanilyen gyorsan írhatja vissza a horvátországi árakat oda, ahol néhány éve voltak. A hazai turizmus szempontjából pedig a tanulság inkább az, hogy a belföldi és a külföldi kínálat versenye ma már nem országhatárok, hanem költségszámítás mentén dől el.