Utódlási terv nélkül maradt az Nvidia: Jensen Huang távozásával több iparági stratégia is gazdát vesztett

Az Nvidia története során most először kell vezérigazgatót keresnie úgy, hogy az alapító nem adja át a stafétát. Jensen Huang, aki 1993-ban alapította a céget és azóta irányította, lemondott elnöki, vezérigazgatói és igazgatósági tagsági posztjáról – a TechCrunch beszámolója szerint a cég igazgatótanácsa szerdán fogadta el a lemondást, a bejelentés csütörtökön, november 12-én jelent meg egy hatósági bejelentésben.

A távozás közvetlen előzménye, hogy Huang vasárnap elismerte: házasságon kívüli viszonyt folytatott egy nővel, akit az amerikai hírszerzés kínai kémkedéssel gyanúsít. Az érintett, Alice Huang a szingapúri székhelyű Megaspeed vezetője, egy úgynevezett neocloud-cégé – ez az AI-számítási kapacitást bérbe adó, újfajta felhőszolgáltatók gyűjtőneve. A TechCrunch összefoglalója szerint a céget azzal gyanúsítják, hogy Nvidia-chipeket csempészett Kínába. A The New York Times később arról számolt be, hogy Huangnak egy közvetlen beosztottjával, Kimberly Powell-lel, az Nvidia egészségügyi alelnökével is viszonya volt, a Reuters pedig csütörtökön egy harmadik, általa meg nem nevezett nvidiás munkatárssal folytatott kapcsolatról írt.

Egy cég, amelyet egy emberre szabtak

A botrány hatását az teszi különösen súlyossá, ahogyan az Nvidia működött. Huangnak nagyjából 60 közvetlen beosztottja volt, a cégnek nem volt kijelölt utódja és utódlási terve sem. Ez egy ilyen méretű vállalatnál szokatlan: a lapos szervezet gyors döntéseket tesz lehetővé, de ha a csúcson álló ember kiesik, nincs, aki automatikusan átvegye a stratégiai irányítást.

Ugyanakkor Huang hatalma formálisan korlátozott volt. Bár ő a legnagyobb magánszemély részvényes, a részvények csak mintegy 3,5 százalékát birtokolja, és – sok szilícium-völgyi alapítóval ellentétben – nem rendelkezik többszörös szavazati jogot biztosító részvényekkel. Az igazgatótanács tehát bármikor leválthatta, és a jelek szerint élt is ezzel a lehetőséggel: a The Wall Street Journal még a lemondás előtt arról írt, hogy a testület Huang menesztésére készül.

Az átmenet első lépései ezt a szerkezeti hiányt próbálják pótolni. Ideiglenes vezérigazgató a pénzügyi igazgató, Colette Kress lett, aki CFO-pozícióját is megtartja. Az igazgatótanács emellett a cég történetének első igazgatótanácsi elnökévé nevezte ki Harvey C. Jonest, a Square Wave Ventures ügyvezető partnerét, a Synopsys korábbi vezérigazgatóját, aki 1993 óta tagja a testületnek. A Bloomberg szerint az Nvidia külső céggel dolgozik a jelöltek felkutatásán.

Ki az ideiglenes vezető?

Az 59 éves Kress 2013 szeptembere óta dolgozik az Nvidiánál. Előtte három évig a Cisco egyik üzleti divíziójának pénzügyi igazgatója volt, azt megelőzően pedig 13 évet töltött a Microsoftnál, ebből négyet a Server and Tools részleg pénzügyi vezetőjeként. A nyilvánosság előtt keveset szerepel, az elemzők elsősorban a negyedéves jelentésekhez kapcsolódó konferenciahívásokról ismerik. A Forbes becslése szerint vagyona mintegy 1,2 milliárd dollár.

Közleményében Kress úgy fogalmazott: „Az Nvidia ereje mindig is az embereiből fakadt, és vezetői csapatunkkal együtt elkötelezett vagyok amellett, hogy arra a rendkívüli alapra építsünk, amelyet Jensen az elmúlt 33 évben megteremtett.” Hozzátette, hogy a cég figyelme továbbra is az ügyfelekre, partnerekre, fejlesztőkre és részvényesekre irányul. Az első érdemi jelzés kedden várható, amikor az Nvidia közzéteszi negyedéves eredményeit.

A TechCrunch által megkérdezett elemzők szerint Kress nem feltétlenül természetes utód abban az értelemben, hogy újító és stratégiai vízióval rendelkező vezetőként tartanák számon – a végleges utódról pedig már élénk találgatás folyik. Donald Trump amerikai elnök a Truth Social platformon Tim Cookot, az Apple igazgatótanácsi elnökét javasolta, aki szeptember 1-jén adta át a vezérigazgatói posztot John Ternusnak. „Legendát legenda vált!” – írta Trump. Cook nevét Jeffrey Sonnenfeld, a Yale School of Management professzora is felvetette a Time-ban megjelent cikkében, arra hivatkozva, hogy Cook már egyszer sikeresen követett egy legendás alapítót, Steve Jobsot. Sonnenfeld korábban a TechCrunchnak Eric Schmidtet, a Google egykori vezetőjét is alkalmas jelöltnek nevezte. Felmerült továbbá Lisa Su, az AMD vezetője (őt a The Information hozta szóba), valamint házon belül Ian Buck alelnök, a CUDA egyik fejlesztője. A CUDA az a szoftveres platform, amely lehetővé teszi, hogy a fejlesztők az Nvidia grafikus chipjeit általános számítási feladatokra – például AI-modellek tanítására – használják, és amely az Nvidia piaci dominanciájának egyik alapja.

A piac reakciója: több száz milliárd dollár percek alatt

A befektetők gyorsan árazták be a bizonytalanságot. A TechCrunch szerint csütörtök reggel közel 12 százalékkal esett az Nvidia árfolyama, az előző péntek óta pedig összesen akár 19 százalékkal, ami több mint 855 milliárd dolláros piaci érték elvesztését jelentette. Egy másik beszámoló öt nap alatt 550 milliárd dolláros veszteségről írt – az eltérés valószínűleg a mérés időpontjából adódik, de mindkét szám nagyságrendileg jelzi a sokkot.

Hogy ez mekkora visszaesés, azt a cég felívelése mutatja meg. A ChatGPT megjelenése előtt az Nvidia részvényei 15 dollár körül forogtak, októberben pedig 243 dolláros csúcsra értek, ami több mint 1450 százalékos emelkedés. A piaci kapitalizáció október elején elérte az 5,88 billió dollárt, a TechCrunch Kress-portréja pedig már nagyjából 3,8 billió dolláros értékkel számolt. A negyedéves árbevétel a 2023 harmadik negyedéves 5,93 milliárd dollárról 96,22 milliárd dollárra nőtt, a profit pedig 680 millió dollárról 59,69 milliárd dollárra, vagyis közel 88-szorosára.

A visszaesés nem állt meg az Nvidiánál. Csütörtökön a CoreWeave nagyjából 9, a Nebius mintegy 16, az IREN 6,6 százalékot veszített. Ezek mind olyan cégek, amelyek AI-számítási kapacitást kínálnak, és amelyekbe az Nvidia maga is fektetett: a CoreWeave-be januárban, a Nebiusba márciusban 2-2 milliárd dollárt.

A körkörös finanszírozás kockázata

Az árfolyamesés mögött mélyebb aggodalom húzódik. Huang irányítása alatt az Nvidia nemcsak chipeket adott el, hanem pénzügyi eszközökkel maga is támogatta a vevőit, hogy azok megvehessék a termékeit. A második negyedév végén a cég 99 milliárd dollárnyi befektetést és további 25 milliárd dollárnyi kötelezettségvállalást tartott nyilván, emellett 36 milliárd dollár értékű felhőszolgáltatási kötelezettséget is: ezekben az ügyletekben az Nvidia vállalja, hogy számítási kapacitást vásárol az AI-felhőszolgáltatóktól, így segítve őket abban, hogy finanszírozni tudják az Nvidiától vett hardvert.

A kritikusok ezeket „körkörös ügyleteknek” nevezik, mert a pénz egy része végül visszatér az Nvidiához. A Bloomberg egyes becslésekre hivatkozva júliusban 750 milliárd dollárra tette az ilyen megállapodások összértékét. A CNBC szerint az Nvidia augusztusban vállalta, hogy 105 milliárd dollárig garanciát nyújt egy ohiói OpenAI-adatközpont finanszírozásához. Huang ugyanebben a hónapban azt is bejelentette, hogy hat nagy befektetési cég – az Apollo, a BlackRock, a Blackstone, a Brookfield, a Goldman Sachs és a KKR – összesen akár 500 milliárd dollárt biztosít adatközpontok építésére, azzal az ígérettel, hogy a bennük lévő Nvidia-chipek fedezetként szolgálhatnak, mert a cég garantálja azok értékállóságát.

A TechCrunch elemzése szerint mindez akkor történt, amikor a kötvénypiac már kezdett óvatossá válni: a Forbes adatai alapján az idén kibocsátott mintegy 80 milliárd dollárnyi adatközpont-kötvény közel fele magas kockázatú, úgynevezett „bóvli” besorolást kapott. A konstrukció működéséhez Huang személyes hitelessége is hozzájárult, aki rendszeresen népszerűsítette a pénzügyi sajtóban azt az elképzelést, hogy az Nvidia GPU-i a repülőgépekhez hasonlóan hosszú életű, befektethető infrastruktúrát jelentenek. Az elemzés szerint a Wall Streeten most attól tartanak, hogy az Nvidia árfolyamesése a portfóliókat is magával ránthatja.

A nyílt AI elvesztette legerősebb támogatóját

Huang távozásának talán legkevésbé látható, de hosszabb távon jelentős következménye a nyílt súlyú AI-modellek ügyét érinti. Ezek olyan modellek, amelyeket bárki letölthet, megvizsgálhat, módosíthat és saját infrastruktúráján futtathat – szemben az OpenAI vagy az Anthropic zárt modelljeivel, amelyekhez csak a fejlesztő szolgáltatásán keresztül lehet hozzáférni.

Huang ebben a vitában a nyílt modellek egyik legbefolyásosabb szószólója volt. Júliusban, első X-bejegyzésében egy 25 cég – köztük a Microsoft, a Meta, az IBM, a Palantir és a Hugging Face – által aláírt levelet tett közzé, amely arra kérte az amerikai kormányt, hogy ne korlátozza túlzottan a nyílt súlyú modelleket. A bejegyzésben azt írta: „A nyílt modellek erősítik a biztonságot és a kiberbiztonságot, gyorsítják az innovációt és a technológia elterjedését, és lehetővé teszik a szuverenitást.” A levél hátterében az a washingtoni vita állt, hogy miként reagáljon az Egyesült Államok azokra a vádakra, amelyek szerint kínai AI-laborok szellemi tulajdont tulajdonítanak el amerikai cégektől. Az Anthropic és az OpenAI a beszámolók szerint szigorúbb védelmet sürgetett.

Az Nvidia gyakorlatban is komoly összegeket tett erre a stratégiára. Szeptemberben bejelentette, hogy 12,9 milliárd dollárért felvásárolja a Hugging Face-t, a nyílt AI-modellek legnagyobb tárhelyplatformját – ez lenne a cég történetének második legnagyobb akvizíciója a Groq eszközeinek 20 milliárd dolláros megvétele után. Az ügylet lezárását 2027 első felére tervezik, ám a Reuters szerint az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálja, hogyan hat a versenyre, mivel az Nvidia egy kulcsfontosságú terjesztési csatorna felett szerezne ellenőrzést. Ezenkívül a cég 6 milliárd dollárt fizetett a Poolside nevű kódolási startup technológiájának nem kizárólagos licencéért, befektetett a Reflection AI-ba és a Thinking Machines Labba, és bővítette saját, Nemotron nevű nyílt modellcsaládját egy 120 milliárd paraméteres, vállalati AI-ügynököknek szánt modellel, valamint két PC-n futó, könnyített Bolt modellel.

Nathan Lambert AI-kutató még a lemondás előtt azt írta az X-en: „Ha Jensen nem lenne többé vezérigazgató, az nagyon-nagyon rossz lenne a nyílt modellek ügyének az Egyesült Államokban.” Clément Delangue, a Hugging Face vezérigazgatója a távozás napján „nagyon szomorú napról” beszélt, majd hozzátette: „Egy dolgot szeretnék egyértelművé tenni: harcolni fogunk a nyílt forráskódú AI-ért, keményebben, mint valaha.” Arról, hogy egyeztetett-e már Kress-szel a felvásárlásról, a TechCrunch kérdésére nem nyilatkozott.

Egy nvidiás forrás a TechCrunchnak azt mondta, nem számít arra, hogy a vezetőváltás hatással lenne a Nemotron fejlesztésére. A nyílt ökoszisztéma támogatása emellett üzleti érdek is: mivel az Nvidia legnagyobb ügyfelei közül többen, köztük a Google és az OpenAI, saját chipeket fejlesztenek, a cégnek az a célja, hogy minél szélesebb fejlesztői és vásárlói kört építsen ki – államokat, vállalatokat és minden olyan szervezetet, amely saját modellt akar futtatni. Minél több szereplő tanít és futtat modelleket, annál több GPU fogy, és annál kisebb a függés néhány nagy labortól.

A TechCrunch elemzése szerint ugyanakkor a nyílt forráskódú közösségben attól tartanak, hogy az új vezetés óvatosabb lesz, mivel vezetőváltáskor az alapító személyes prioritásai jellemzően hátrébb sorolódnak. Az elemzés szerint a botrány a kínai AI-cégekkel szembeni szigorítást sürgetők érveit is erősítheti, hiszen újra reflektorfénybe kerültek Huang korábbi erőfeszítései a chipexport-korlátozások lazítására.

A háttérben a nemzetbiztonsági kérdés

Huang ügye mostanra politikai kérdéssé vált. Kína régóta fontos piac az Nvidia számára, bár súlya csökkent az amerikai exportkorlátozások és a hazai alternatívákat szorgalmazó pekingi politika miatt: a második negyedévben a kínai ügyfelek mintegy 7,9 milliárd dolláros, a teljes árbevétel nagyjából 8 százalékát kitevő bevételt hoztak. Huang a Biden-kormány által bevezetett korlátozások után kiterjedt lobbitevékenységet folytatott azok enyhítéséért, és szoros kapcsolatot épített ki Donald Trumppal.

Brian Mast, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke közölte, hogy Huang beleegyezett, hogy hálaadásig zárt ülésen tanúvallomást tesz, miután több vezető törvényhozó idézéssel fenyegette meg. A meghallgatást Mast szerint videóra veszik és leírják. Mast úgy fogalmazott: „Jensen és én nagyon különböző véleményen voltunk az exportkorlátozásokról, de az Nvidia nagyon fontos vállalat az Amerikai Egyesült Államok számára. Nem akarom, hogy az Nvidiának bármi baja essen, de neki nagyon komoly kérdésekre kell válaszolnia.”

Ezzel párhuzamosan Tim Scott republikánus szenátor a szenátus bankügyi bizottsága elé idézte Huangot december 3-ra, és Howard Lutnick kereskedelmi minisztert is meghallgatásra hívta, akit a chipexportok miatt vizsgálnak. „A friss beszámolók komoly aggályokat vetnek fel nemzetbiztonságunkat és az érzékeny amerikai technológia védelmét illetően” – írta Scott az X-en. Azt is jelezte, hogy a bizottság szükség esetén kötelező idézést is kibocsáthat. A TechCrunch véleménycikke szerint a januárban hivatalba lépő új Kongresszusban a kulcsbizottságokat átvevő demokraták is foglalkozhatnak az üggyel, többek között az Nvidia által Trump bálterem-projektjéhez adott 25 millió dolláros támogatás miatt.

Több iparág érezheti meg az ügy negatív utóéletét

Az Nvidia nem pusztán egy chipgyártó, hanem az AI-ipar finanszírozásának, szabályozási lobbijának és nyílt ökoszisztémájának egyik központi pillére – és ezek a szerepek nagyrészt egyetlen ember személyéhez kötődtek. A cég technológiai pozíciója és pénzügyi ereje nem tűnt el egyik napról a másikra, de az a hálózat, amelyet Huang személyes hitelessége tartott egyben, most próbára kerül. A keddi negyedéves jelentés, a kongresszusi meghallgatások és a végleges vezérigazgató kiválasztása mutatja meg, mennyit tud a vállalat megőrizni az alapító által kijelölt irányból.