E-pénztárgépek: a nagy láncoknak 2028 már késő, most kell lépniük, engedélyt kapott a fehérvári Laurel

2026. 11. 18. 11:22
Olvasási idő: 5 perc
Cikkfelolvasó

A NAV engedélyezte a fehérvári Laurel hardveralapú e-pénztárgépes megoldásának forgalmazását. Az átállás több mint 200 ezer online kasszát érint. A kötelező határidő 2028. július 1., a nagy kereskedelmi láncoknál azonban már idén elkezdődhet a bevezetés.

Laurel e-pénztárgép adóügyi egységgel és e-nyugtát mutató okostelefonnal.

A naptár szerint a magyar kereskedőknek 2028. július 1-jéig van idejük áttérni az új típusú, hardveralapú e-pénztárgépekre. Egy több száz vagy több ezer kasszát működtető áruházláncnál azonban ez a dátum nem a kezdés, hanem a befejezés ideje. Az átállás most kézzelfogható szakaszba lépett: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) forgalmazási engedélyt adott a székesfehérvári Laurel Kft. hardveralapú e-pénztárgépes megoldására. A forgalmazási engedély azt jelenti, hogy a rendszer hivatalosan értékesíthető és telepíthető a hazai üzletekben.

A cég közleménye szerint több nagy, Magyarországon működő kiskereskedelmi hálózatnál már dolgoznak az átállás előkészítésén, és számos helyen még 2026-ban, felmérésekkel elindulhat a tényleges bevezetés.

Két dátum, amely átrendezi a kasszapiacot

A váltás menetrendjét két jogszabályi határidő szabja meg. Új hagyományos online pénztárgépet 2026. december 31. után már nem lehet üzembe helyezni, vagyis a jelenlegi technológiából idén év végéig lehet utoljára újat beállítani. A második dátum 2028. július 1.: ettől kezdve az online pénztárgép használatára kötelezett vállalkozásoknak hardveralapú e-pénztárgépet kell használniuk.

Az átállás léptékét jól mutatja, hogy Magyarországon több mint 200 ezer online pénztárgépet érint. Ez nem néhány nagyvállalat informatikai projektje, hanem a teljes hazai kiskereskedelem pénztári infrastruktúrájának cseréje vagy átalakítása.

A rendszer lényeges eleme az elektronikus nyugta. Az üzletekben ez válik az alapértelmezett bizonylattá, papíralapú másolat pedig csak a vásárló kifejezett kérésére készül. A megszokott gyakorlat tehát megfordul: eddig a papírblokk volt a természetes, és a digitális változat a kiegészítés, a jövőben ez fordítva lesz.

Miért nem 2028 a valódi határidő

A Laurel Kft. ügyvezetője, Bessenyei Attila a cég közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyobb szereplőknek jóval korábban kell lépniük:

„Látni kell, hogy az érintett vállalatok jelentős részének valójában nem 2028 a határidő. Egy nagy kereskedelmi láncnál az átállást jóval korábban el kell kezdeni, hiszen egy több száz vagy akár több ezer kasszára kiterjedő rendszert fel kell mérni, majd integrálni, tesztelni és ütemezetten bevezetni.”

Az érvelés gyakorlati logikája egyszerű. Egy országos hálózatban a kasszák nem cserélhetők ki egyetlen éjszaka alatt: a felméréstől a tesztelésen át a boltonkénti, ütemezett bevezetésig tartó folyamat hosszú hónapokat vehet igénybe. Közben az üzleteknek folyamatosan működniük kell.

Az ügyvezető szerint a kötelező váltásnak üzleti oldala is lehet: „Tény, hogy a szabályozás technológiai cserét tesz szükségessé, de aki időben lép, a kötelező átállást egyben a pénztári infrastruktúra korszerűsítésére is felhasználhatja, és olyan új digitális funkciókat építhet rá, amelyek üzleti előnyt jelenthetnek.”

Nem mindenhol kell új kassza

A kereskedők egyik fő kérdése a költség: ki kell-e dobni a meglévő eszközöket. A Laurel szerint erre nincs mindig szükség. A cég saját fejlesztésű adóügyi egysége, vagyis a pénztárrendszer adóügyi adatokat kezelő része, nemcsak a vállalat saját szoftvereivel, hanem más kasszarendszerekhez illesztve is működik. Előzetes felméréssel határozható meg, mely eszközök tarthatók meg, és hol van szükség hardver- vagy szoftverfrissítésre.

Ez azért lényeges, mert egy nagy hálózatnál a teljes kasszapark cseréje helyett a részleges korszerűsítés is elegendő lehet. Hogy ez az egyes üzleteknél pontosan mekkora megtakarítást jelent, az a forrásból nem derül ki, és boltonként eltérhet.

A vásárló oldaláról: blokk helyett telefon

A változás a pénztár előtt állók számára is érzékelhető lesz. Az elektronikus nyugtákkal fokozatosan eltűnhetnek a pénztárcákban és fiókokban gyűlő papírblokkok, a digitális bizonylatok pedig egy helyen, a mobiltelefonon lesznek elérhetők, visszakereshetők és rendszerezhetők.

Ennek leginkább akkor van jelentősége, amikor egy korábbi vásárlást kell igazolni, például garanciális ügyintézésnél vagy termékvisszavételnél, ahol eddig gyakran az elkallódott vagy kifakult blokk okozott gondot. Megfelelő digitális megoldással a nyugták biztonsági mentése is megoldható, így egy telefoncsere vagy a készülék elvesztése sem feltétlenül jár a bizonylatok elvesztésével.

A Laurel ennél tovább is tekint. A cég szerint az e-pénztárgépes rendszer a hozzá kapcsolódó vevői mobilalkalmazásokkal idővel hűségprogramok, digitális kuponok és más folyamatok integrációjára is alapot adhat. Ebben a felfogásban a vásárló egyetlen felületen kezelhetné a bizonylatait, a hozzájuk tartozó jótállási dokumentumokat és a kedvezményeit. Ez egyelőre a cég által vázolt lehetőség, nem a szabályozás része.

Az előző kasszaforradalom tanulsága

Hasonló léptékű fordulatot legutóbb az online pénztárgépek bevezetése hozott. Ezek a készülékek folyamatos adatkapcsolatban állnak az adóhatósággal. A Laurel akkor is az elsők között volt: 2013-ban ez a cég kapta meg az első online adatkapcsolatra képes, PC-alapú pénztárgép forgalmazási engedélyét.

Az akkori váltás hatása túlmutatott a technikán. A NAV adatai szerint 2012 és 2016 között a kiskereskedelemben működő kisvállalkozások bejelentett forgalma 20–26 százalékkal nőtt az online pénztárgépek bevezetésének hatására. A bejelentett forgalom az a bevétel, amelyet a vállalkozások hivatalosan az adóhatóság tudomására hoznak. Növekedése tehát nem feltétlenül több vásárlást jelentett, hanem azt, hogy a korábban rejtve maradt forgalom egy része is megjelent a nyilvántartásokban.

Ebből a tapasztalatból indul ki az adóhatóság a mostani váltásnál is. A NAV az e-pénztárgépek széles körű elterjedésétől a vállalkozások adminisztrációjának csökkenését és a vásárlói tudatosság erősödését, valamint kedvező jogkövetési hatást vár. Ez a hatóság várakozása, amelynek tényleges mértéke csak az átállás után lesz mérhető.

A fehérvári háttér

A székesfehérvári székhelyű, magyar tulajdonú Laurel 1993 óta fejleszt informatikai megoldásokat a kereskedelmi szektornak. Rendszerei a cég adatai szerint 13 országban, mintegy 4000 áruházban működnek. A vállalat több mint 16 ezer értékesítési végpontot, vagyis pénztárt üzemeltet és támogat, ezek közül közel 6500 saját fejlesztésű kasszarendszer. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a cég nagy hálózatok kiszolgálására rendezkedett be, ami egybevág azzal, hogy az átállás első hulláma is a nagy kiskereskedelmi láncoknál indul.

Sokáig elhúzódó folyamat lesz

Az e-pénztárgépes átállás nem egyetlen határnapon zajló esemény, hanem több éven át húzódó folyamat. Ennek első jogi mérföldköve 2026 vége, a technikai felkészülés pedig a nagy szereplőknél már most elkezdődik. A vásárlók számára a legfeltűnőbb változás a papírblokk visszaszorulása lesz. A kereskedőknek a váltás kötelező beruházás, amelyet a korszerűsítésre is felhasználhatnak. Az államnak pedig a korábbi online kasszás tapasztalatok alapján a jogkövetés javulását ígéri.

Fotó: Laurel Kft.

Megosztom Facebookon

Válaszaimhoz mesterséges intelligenciát használok, így azok tájékoztató jellegűek, esetenként pontatlanok vagy hiányosak lehetnek.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK