7,5% bruttó, 17,2% nettó: az állam adja a minimálbér-emelés javát

2026. 11. 21. 09:15
Olvasási idő: 7 perc
Cikkfelolvasó

Jövőre 7,5 százalékkal, bruttó 347 ezer forintra nő a minimálbér, a garantált bérminimum 6,1 százalékkal 396 ezer forintra. A szja-kedvezmény miatt a nettó minimálbér havonta közel 37 ezer forinttal lesz magasabb. A megállapodás mögött a termelékenységhez igazított bérpolitika áll.

Magyar forint érmék és tízezer forintos bankjegyek a minimálbér kapcsán.

A 2027-es bérmegállapodás két számsort tartalmaz, és a kettő mást mutat. A bruttó minimálbér 7,5 százalékkal, havi 322 800 forintról 347 000 forintra nő. A nettó, vagyis a dolgozó bankszámlájára érkező összeg ennél jóval gyorsabban, 17,2 százalékkal emelkedik. A különbség oka az adózás: jövőre a bérek mellett a minimálbér adóterhe is változik.

A megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) született csütörtök este, több hetes egyeztetés után. A VKF a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány háromoldalú tárgyalóasztala. A garantált bérminimum, amely a legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökre vonatkozó alsó bérhatár, 6,1 százalékkal, bruttó 396 000 forintra emelkedik. A megállapodást a felek a jövő héten írják alá.

A bruttó átlagkereset növekedésének előrejelzése, 2025–2030

Hogyan lesz 7,5 százalékból 17,2 százalék?

A minimálbéren foglalkoztatottak egy adójóváírás révén a jelenlegi 15 százalék helyett 9 százalék személyi jövedelemadót fizetnek majd. A Világgazdaság által közölt számítás szerint így a nettó minimálbér 214 662 forintról 251 500 forintra nő.

A forintösszegek jól mutatják a mechanizmust. A bruttó bér nagyjából 24 ezer forinttal emelkedik, a nettó viszont közel 37 ezerrel. A dolgozó tehát többet kap kézhez, mint amennyivel a bruttó bére nő. A különbséget nem a munkáltató fizeti, hanem az állam engedi el adóbevételként. A garantált bérminimumon dolgozóknál is lesz adókönnyítés, ott a nettó kereset havonta mintegy 33 ezer forinttal, 13,3 százalékkal nő.

Kármán András pénzügyminiszter és Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter közös Facebook-bejegyzésében jelezte: ezek a nettó számok azokra a munkavállalókra igazak, akik egyéb személyi jövedelemadó-kedvezményre nem jogosultak. A miniszterek szerint a konstrukció úgy biztosít jelentős nettó keresetnövekedést, hogy „a bruttó bérek mérsékeltebb emelkedése a gazdaságilag sérülékenyebb munkáltatók számára is kezelhetőbb többlet terhet jelent".

A bruttó emelés történeti összevetésben alacsony. Utoljára 2021-ben nőtt lassabban a minimálbér, akkor a Covid-válság gazdasági sokkja idején 4 százalékkal. Azóta évente 9 és 20 százalék közötti emelések voltak. A Portfolio elemzése szerint ezek a gazdaság teljesítőképességéből nem következtek, és sokszor politikai döntést tükröztek. A nettó oldalt nézve viszont a legalacsonyabb keresetűek 2027-ben a 2022 és 2024 közöttihez hasonló mértékű jövedelememelkedést tapasztalhatnak.

4 és 14 százalék között

Az alku nagyon távoli pontokról indult. Az októberi első tárgyaláson a munkáltatói szövetségek 4 százalékos emelést javasoltak a minimálbérre és a garantált bérminimumra is. Azzal érveltek, hogy a tervezett adócsökkentés miatt a nettó bérek így is jelentősen nőnek. A szakszervezetek 14 százalékot kértek, ahogy azt az előző kormány idején kötött hároméves bérmegállapodás rögzítette.

A Szociális és Családügyi Minisztérium közlése szerint a kormány ezt a hároméves megállapodást „a megváltozott makrogazdasági körülményekre figyelemmel, a szociális partnerekkel együttműködésben" vizsgálta felül. A végeredmény mindkét kiinduló ajánlattól messze van, és a felek nyilatkozatai szerint egyik oldal sem elégedett maradéktalanul.

Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja a Portfolio-nak úgy fogalmazott, hogy mindkét fél mérsékelten lehet elégedett. Szerinte a megállapodáshoz mindkét oldalnak jelentős engedményeket kellett tennie. „A munkáltatók a megállapodás érdekében teherbíró képességük határáig mentek el, ezért ez a megállapodás teljes mértékben kimeríti a munkáltatói oldal lehetőségeit" – mondta.

A megállapodás része egy ajánlás is: a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek közös célként fogalmazták meg, hogy a versenyszférában átlagosan 5 százalékkal emelkedjenek a bérek. Ez nem kötelező minden cégre. A tényleges emelés a vállalatok és az ágazatok pénzügyi lehetőségeitől függ, a cél az, hogy a keresetek vásárlóerőben is nőjenek.

Teljesült cél vagy elmaradó vállalás?

A szakszervezeti oldal értékelését Hatvani Jácint, a LIGA Szakszervezetek elnöke foglalta össze a VKF-ülés után kiadott közleményben, a Világgazdaság tudósítása szerint. „Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a bruttó minimálbér tekintetében nem, de a nettó minimálbér tekintetében sikerült teljesíteni azt az elvárást, hogy Magyarország eleget tegyen a ratifikált minimálbér-irányelvnek" – mondta.

A háttérben az áll, hogy a szakszervezetek a minimálbért az átlagkereset feléhez mérik. A LIGA számítása szerint 2027-re a rendszeres bruttó átlagkereset az előrejelzések alapján 757 ezer forint lesz, nettóban 503 405 forint. Ennek fele 251 703 forint, amit a szervezet szerint a nettó minimálbér elér. A bruttó minimálbér viszont messze elmarad a bruttó átlagkereset felétől.

Hatvani szerint ehhez a kormány adójóváírása mellett a szakszervezeti egység is hozzájárult: a tárgyalásokon „nem volt széthúzás a munkavállalói oldalon, minden konföderáció azonos nyelven beszélt". Hozzátette, hogy a cél, a dolgozói szegénység csökkentése megmarad. A szakszervezetek megértik a munkáltatók aggályait, ezért engedtek a hároméves megállapodás értékeiből.

A munkáltatók szerint a nagyobb emelést nehéz kigazdálkodni, és az veszélyeztetné a cégek versenyképességét. A LIGA elnöke erre azzal reagált, hogy a magyar termelékenység az eurózónához mérve 68–70 százalékos, a vásárlóerő-paritáson mért fogyasztás viszont csak 60 százalékos. Szerinte ez azt mutatja, hogy a bérek jobban elmaradnak, mint amit a termelékenység indokolna.

A garantált bérminimumról külön vita folyt. A munkavállalói oldal attól tartott, hogy ha a két bérminimum emelése között tartósan nagy a különbség, a szakképzett és a szakképzetlen munka alsó bérhatára idővel összecsúszik. Ezért azt szerették volna, hogy a két összeg aránya 2027-ben is megmaradjon. A munkáltatói ajánlatnál magasabb, 6,1 százalékos emelés a szakszervezetek szerint vállalható kompromisszum.

Miért számít ez a minimálbéreseken túl is?

A minimálbéren vagy garantált bérminimumon közel egymillió ember dolgozik, de a döntés ennél szélesebb kört érint. A legkisebb bérek emelése egészen a mediánbérig, vagyis a keresetek középértékéig hatással van a fizetésekre.

A jelenség neve bértorlódás. Ha a minimálbér gyorsan nő, a cégeknek a valamivel többet keresők bérét is emelniük kell, különben a tapasztaltabb vagy képzettebb munkatársak fizetése utolérhető közelségbe kerül a belépő szinthez. Ezért erős a kapcsolat a minimálbér és az átlagbér alakulása között. A mostani visszafogott bruttó emelés így várhatóan a teljes bérszerkezetre kisebb felfelé ható nyomást gyakorol.

A munkatermelékenység növekedésének előrejelzése, 2025–2030

A nagyobb kép: termelékenység és euró

A megállapodás illeszkedik a kormány középtávú gazdaságpolitikai elképzeléseihez. A Pénzügyminisztérium 2030-ig szóló előrejelzése szerint a bruttó átlagkereset növekedése az idei 9 százalék feletti ütemről 2027-ben 5,6 százalék közelébe lassul, a versenyszférában 6 százalékra. A kormányzati dokumentum szerint „a nominális bérnövekedés lassan mérséklődik, és a termelékenységgel összhangban lévő szinten stabilizálódik". A nominális bér a forintban kifejezett összeg, az infláció hatásának levonása nélkül.

A táblázat logikája egyszerű. Hosszabb távon a bérek nagyjából annyival nőhetnek, amennyi a termelékenység javulása és az infláció együtt, különben a béremelés árnövekedésbe fordul. A 2027-re várt 3 százalékos inflációhoz képest a 7,5 százalékos bruttó minimálbér-emelés is valódi, reálértékben mért növekedést jelent, a nettó emelés pedig ennél jóval többet.

A kormányzati elemzés a termelékenységet a magyar gazdaság egyik legnagyobb gyengeségének tartja. 2010 óta Magyarország lemaradt a régiós versenytársaktól. 2015 és 2025 között a magyar gazdaság évente átlagosan több mint egy százalékponttal lassabban nőtt, mint a lengyel, és ezt a dokumentum teljes egészében a gyengébb termelékenységbővülésnek tulajdonítja. A kormány a javulást a verseny erősítésétől, az egyenlő feltételektől, a célzottabb vállalati támogatásoktól, a kkv-k fejlesztésétől és az uniós források hatékonyabb felhasználásától várja.

Az éves átlagos infláció előrejelzése, 2025–2030

A bérpolitikát az euró bevezetésének célja is behatárolja. A csatlakozás egyik feltétele az alacsony infláció, ezért a belépés előtti években a túl gyors béremelés kockázatot jelent. A Portfolio számítása szerint tartósan 10 százalékos béremeléshez, stabil árfolyam és alacsony infláció mellett, évi 8 százalék körüli termelékenységnövekedés kellene. Magyarországon az elmúlt években ez 1–2 százalék volt, időnként stagnált is.

Ekkora ütemet a lap szerint csak gyors felzárkózási szakaszban lévő gazdaságok értek el néhány évig, például Kína, Dél-Korea vagy Tajvan. Ezekben tömegesen áramlott a munkaerő a mezőgazdaságból az iparba, és a beruházások a GDP 30–40 százalékát is elérték. Magyarországon a szerkezetváltás nagy része már lezajlott, a foglalkoztatás magas. Az elemzés szerint egy 3–4 százalékos termelékenységnövekedés reális lehet, ez azonban stabil árak mellett jó esetben a 10 százalékos béremelés valamivel több mint felével lenne összhangban.

Mi jön ezután?

A jövő heti aláírással a 2027-es számok véglegessé válnak, de a felek már a következő lépésen dolgoznak. A pénzügyminiszter szerint az év lezárása után középtávú, képletalapú megállapodást dolgoznak ki. Ez előre rögzített szempontok alapján határozná meg a béremelést, a gazdaság teljesítőképességéhez igazodva, ugyanakkor a miniszter szavaival „méltányos" módon. A szakszervezetek újabb hároméves bérmegállapodást szorgalmaznak, amelynek célja, hogy a bruttó minimálbér is elérje a rendszeres bruttó átlagkereset felét.

A 2027-es megállapodás lényege tehát a munkadíj és a jövedelem szétválása. A munkáltatók bérköltsége a korábbi évekhez képest mérsékelten nő, a minimálbéresek nettó jövedelme jelentősen emelkedik, a különbséget pedig az adócsökkentés fedezi. A bruttó és a nettó cél közötti eltérés, valamint a termelékenység lassú javulása miatt a bérvita a jövőre kidolgozandó képletalapú rendszerben is folytatódhat.

Megosztom Facebookon

Válaszaimhoz mesterséges intelligenciát használok, így azok tájékoztató jellegűek, esetenként pontatlanok vagy hiányosak lehetnek.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK

EZ IS ÉRDEKELHET