Az innováció szóról sokaknak laboratórium, szabadalom vagy egy technológiai áttörés jut eszébe. Egy vidéki asztalosüzem, egy kisebb élelmiszer-feldolgozó vagy egy fuvarozó cég számára azonban egészen mást jelenthet: egy új gyártási eljárás bevezetését, papíralapú munkafolyamatok digitalizálását vagy egy átszervezett raktározási rendet. Erre a hétköznapibb értelemben vett innovációra épül az a pályázat, amely decemberben indul a GINOP Plusz programban.
A Tudományos és Technológiai Miniszter Kabinetje pénteken az MTI-vel közölte, hogy a Nemzeti Fejlesztési Központ uniós forrásból 20 milliárd forint keretösszegű felhívást hirdetett meg vidéki mikro- és kisvállalkozások számára, jövő tavasszal pedig további 10 milliárd forint válik elérhetővé. A két kör együtt így 30 milliárd forintot jelent.
Mire lehet pályázni, és mekkora összegre?
A felhívásban projektenként 30–100 millió forint támogatás nyerhető el. A pénz a termelési, értékesítési, logisztikai és egyéb szervezeti folyamatok megújítására fordítható, vagyis nem elsősorban új termékek kifejlesztésére, hanem arra, hogy a cégek ugyanazt a munkát hatékonyabban, gyorsabban vagy kevesebb ráfordítással végezzék el.
A számokból az is látszik, nagyjából hány vállalkozás juthat forráshoz. Ha a decemberi 20 milliárd forintot kizárólag maximális, 100 milliós támogatásokra osztanák ki, az körülbelül 200 projektet jelentene, a minimális, 30 milliós összegeknél pedig valamivel több mint 660-at. A tavaszi 10 milliárddal együtt a teljes keret ennek másfélszeresére elegendő. Ez néhány száz cég célzott fejlesztését teszi lehetővé, ami a szektor egészéhez mérve szűk kört jelent – ennek az aránynak a jelentősége a statisztikák felől közelítve válik érthetővé.
Nagy súly a gazdaságban, alacsony innovációs arány
A közleményben idézett friss KSH-adatok szerint Magyarországon megközelítőleg 900 ezer mikro- és kisvállalkozás működik, amelyek együtt mintegy 13 ezer milliárd forint hozzáadott értéket állítanak elő. A hozzáadott érték azt mutatja meg, mennyi új értéket teremt egy cég a felhasznált anyagokon és szolgáltatásokon felül – lényegében a vállalkozás saját hozzájárulását a gazdaság teljesítményéhez. Ez az összeg a hazai vállalkozási szektor teljesítményének csaknem 30 százaléka, a kabinet ezért a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) a gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorjának nevezte.
A kép másik oldala, hogy a 10–49 embert foglalkoztató vállalkozásoknak alig negyede végzett eddig innovációt az üzleti folyamataiban. Vagyis éppen abban a méretkategóriában, ahol már van annyi munkatárs és folyamat, hogy egy szervezési vagy technológiai változtatás érezhető eredményt hozhat, a cégek többsége nem élt ezzel a lehetőséggel.
Bővítés helyett hatékonyság
A közlemény szerint a kisebb vállalkozások elsősorban a kapacitásbővítésben látják a növekedés útját: több gép, több munkaerő, nagyobb telephely. A kabinet érvelése szerint ugyanakkor az új eljárások bevezetése is jelentősen javíthatja a működés eredményességét a gyártástól a marketingen, az értékesítésen és a logisztikán át egészen az adminisztrációig.
A különbség lényeges. A kapacitásbővítés azt jelenti, hogy a cég többet termel, jellemzően több erőforrás bevonásával. A folyamatinnováció ezzel szemben a termelékenységet célozza, vagyis azt, hogy egységnyi munkával vagy költséggel több eredmény szülessen. A kabinet hangsúlyozta, hogy ehhez nem feltétlenül szükséges költséges kutatás-fejlesztés, jelentős technológiai áttörés vagy új találmány.
A finanszírozás a szűk keresztmetszet
A minisztériumi közlemény a probléma okát is megnevezi: a kkv-k nem mindig rendelkeznek a fejlesztésekhez szükséges forrással, így nehezebben finanszíroznak olyan beruházásokat, amelyek esetleg csak hosszabb távon térülnek meg. Egy kisvállalkozásnak egy digitalizációs projekt vagy egy új gyártási módszer bevezetése jelentős előzetes kiadással jár, miközben a megtakarítás vagy a hatékonyságjavulás csak fokozatosan jelentkezik.
A pályázat kifejezetten a kevésbé tőkeerős vidéki mikro- és kisvállalkozásokat célozza. A kiírók szándéka szerint ezek a cégek is elindulhatnak az innováció útján, és ezáltal hatékonyabbá, termelékenyebbé és versenyképesebbé válhatnak. Hogy ez a gyakorlatban mennyire valósul meg, az a beadott projektek számán és a megvalósult fejlesztések eredményein múlik majd.